2011. március 29., kedd

TÚRA koordináta-geometria ismétlés

28. fogás

TÚRA – erőltetett menet az érettségi felé koordinátageometriai feladatokkal

  • -          Gondoljunk ki egy sor hosszú, részletes választ igénylő kérdést! ( Jelen esetben ezek koordináta-geometria  feladatok lesznek,  érettségire készülő  12. osztály számára.)
  • -          Mindegyik kérdést írjuk fel egy nagy ( A/3-as vagy egy dupla négyzetrácsos) papírra, s osszuk ki a padokra.  ( A fennakadások elkerülése végett legyen több feladat, mint ahány diákpár van.)
  • -          Cél: minden feladatra a lehető legpontosabb és legteljesebb választ adni a megadott határidőre. Mindezért az egész osztály  a felelős, így addig kell munkálkodniuk, míg  a válaszok szerintük a lehető legjobbak nem lesznek.
  • -          A diákok párokban dolgoznak. A „Kezdjük!” jelszóra az asztalukra elhelyezett feladattal foglalkoznak pár percig, majd a tanári „Tovább!” jelzésre befejezik azt s átmennek egy másik feladathoz.  Ettől kezdve a párok szabadon mozognak az osztályban, maguk döntik el, melyik feladattal foglalkoznak s mennyi ideig…
  • -          Biztassuk a diákokat, hogy bátran írjanak hozzá, írják át, töröljenek ki részeket a már leírt megoldásokból, hogy a lehető legpontosabb válaszok szülessenek a faladatokra! Csupán az alábbi szabályokat kell betartani:
  • csak egy pár dolgozhat egy időben egy kérdésen ; egy kérdésnél (3) 5 percnél többet nem tölthetnek el.
  • -          Amikor letelik a feladatok megoldására szánt idő, a párok visszamennek az eredeti feladatukhoz. Megnézik, milyen megoldás áll rajta, s ezt kijavítják, leosztályozzák.
  • -          Az óra végén (kb. 10 percben) kiemelhetünk egy-két feladatot, közösen megbeszélhetjük a leírt megoldást vagy kijavíthatjuk, befejezhetjük azt, ha kell.
-A gyakorlatban duplán is megvalósul a kortárstanítás. Részben a páros munka miatt, másrészt a feladatmegoldásokat böngészve tanulhatnak egymás hibáiból.
- A közös munka és a teljes névtelen jellege miatt befogadó lesz a feladat.
A feladat variálható úgy is, hogy a párok a helyükön maradnak, s a tanár visz oda az új párosnak a feladatlapot. Így lehetővé válik egy viszonylag pontos differenciálás.

A feladatok:

1. Az A pont helyvektora  a = i - 2j, a B ponté b = - i+ 4j. A C pont helyvektorára teljesül,
            hogy c = 3b – 2a.
a)      Számítsuk ki A, B, C pontok koordinátáit!
b)      Igaz-e, hogy a három pont egy egyenesre illeszkedik?

2.      Bizonyítsuk be, hogy a megadott pontok egy-egy derékszögű háromszög csúcspontjai. Melyik pontnál található a derékszög az egyes esetekben?
a) A (2; 5)                    B( -6; -3)              C ( 4;3)
b) A( 4;3)                    B ( -5; -4)             C (-2; 5)


3. Hány olyan pont van a koordináta-rendszerben, amely az alábbi pontokkal együtt paralelogrammát alkot: (-1;-1); (5;1); ( 2;4)? Adjuk meg az ilyen tulajdonságú pontok koordinátáit!


 4. A készülő autópálya tervezésekor egy koordináta-rendszert helyeznek el a térképen, majd egy-egy jellemző tereptárgy koordinátáit leolvassák. Az új útszakaszt nyílegyenesnek tervezik és összeköti majd a (- 2; -1)  és ( 3;2) koordinátájú pontokat.
a) Áthalad-e a tervezett autópálya a koordináta-rendszer kezdőpontján?
b) Adjuk meg annak az autópálya nyomvonalán található pontnak a koordinátáit, amelynek abszcisszája 1.
c) Az autópálya keresztez egy már meglevő, szintén egyenes utat. Ennek az útnak két pontja P( 8; 5) illetve Q (9;2). Igazoljuk, hogy a P pontban fogja keresztezni a másik utat!

 
5. Írjuk fel az r sugarú kör egyenletét, ha mindkét koordinátatengelyt érinti, továbbá középpontja az
a) első,
b) második,
c) harmadik,
d) negyedik síknegyedben található.

6. Béla bácsi kertjében két gyönyörű díszfa található, amelyeket a tulajdonosuk rendszeresen locsol. Egy nap Béla bácsi elhatározta, hogy forgófejes locsolóberendezést állít a kertbe, amely minden irányban ugyanakkora, előre beállított távolságra képes locsolni.
Béla bácsi kijelölte egy koordinátarendszer tengelyeit, majd meghatározta a négy fa koordinátáit: (6; -1), (2; 7); (0;5), (0;1).
a)      Bizonyítsuk be, hogy valóban található olyan pont ahova elhelyezve a locsolóberendezést valóban meg lehet öntözni a négy fát.
b)      Mekkora „hatótávolságra” kell ekkor beállítani?
c)       A fenti beállítással meglocsolja-e a ( 3; -2) pontba ültetett tuját?


7. Egy egyenlőszárú háromszög alapjának végpontjai  A(-1; 3) és B( 3; -3), körülírt körének egyenlete
    x2 + y 2 - - 13/2 x – 3y – 15/ 2 = 0.
Számítsuk ki a háromszög ismeretlen csúcsának koordinátáit!


8. A kalózok az elveszett kincs nyomába eredvén, találtak egy térképvázlatot, valamint egy kicsit homályos leírást a kincs helyéről. A térképen egy rendkívül magas fa, valamint egy könnyen beazonosítható szikla látható. Ezek koordinátái: (-5;-6), valamint (-2; 3). A leírás szerint a k9ncs a sziklát a fával összekötő egyenes útszakasz mentén van elásva, a koordinátarendszer kezdőpontjától pontosan 5 egység távolságra.
a) Mely koordinátájú pontban van elrejtve a kalózok által keresett kincs?
b) Milyen arányban osztja a kincs a fa és a szikla közötti útszakaszt?





      9.  Bodri kutyát a gazdája kikötötte a ( -1; 3) pontban egy 3 méter hosszúságú láncra. Az
      y = x-1 egyenletű egyenes mentén hosszú sétaút húzódik. Bizonyítsuk be, hogy a sétaúton közlekedők       biztonságban vannak Bodritól, ha a koordináta- rendszer tengelyeinek egysége 1 méter.


10. Egy cukrász kétféle sütemény ( A és B) elkészítéséhez összesen 45kg  lisztet, 35 kg cukrot, valamint 25 kg margarint használhat fel. A táblázat mutatja, hogy az egyes sütemények elkészítéséhez mennyi nyersanyag szükséges.

A sütemény
B sütemény
Liszt
1kg
2kg
Cukor
2kg
1kg
Margarin
1kg
1kg

 A cukrász nyeresége az A süteményen 70Ft,  a B süteményen 50Ft.
a) Hány darabot kell készíteni az A, illetve a B süteményből ahhoz, hogy a nyereség maximális legyen?
b) Mennyi a cukrász maximális nyeresége?


11. Egy alföldi városban három templomtorony található, amelyeket egyenes utak kötnek össze. A megfelelő koordináta-rendszerben a tornyokat összekötő utak közül kettőnek az egyenlete:
        b: 4x + y = 1
        c: 2x + 9y = 43.
A város építészei úgy döntöttek, hogy a tornyokat összekötő utak által meghatározott háromszög magasságpontjába egy kilátót létesítenek. A tervezőasztalon kiszámolták a kilátó leendő helyének koordinátáit: K ( 2; 2/3).
Számítsuk ki a templomtornyok koordinátáit!

12. Az ABC háromszög csúcsainak koordinátái: A( -2;3), B( 2;-2), C 6;2).   Az alábbi, egyenletükkel megadott egyenesek közül döntsük el, hogy melyek az adott háromszög oldalainak egyenesei?
a) y= x- 4                     b) 4x = 3x + 11                  d)  x+y=1                            g) x/4 + y/ 4 = 1!


13. A térképre helyezett koordinátarendszerben két pont koordinátája: A(-3;1) és B( 5;3). Egy kerékpáros nyílegyenes AB úton állandó sebességgel halad, és 1 óra alatt jut el az A pontból a B pontba. Adjuk meg a koordinátáit annak a pontnak, amelybe a kerékpáros az A pontból elindulva
a) fél óra,                 b) másfél óra,                   c) két óra múlva ér el!
               

2011. március 28., hétfő

NÉGYES PÁROS - kompetenciamérés


27. fogás

NÉGYES PÁROS – a kompetenciamérés feladataival

Egyszerű, hatékony, együttműködésre épülő tanulási stratégia. A feladatmegoldásnál, szövegértelmezésnél felmerülő vita hatékonyan segíti a saját vélemény alkotását. Minél többet beszél és figyel a tanuló a csoportmunkában, annál több gondolat marad meg az elméjében.  A módszer ösztönzi az együttműködést,  gyakoroltatja a  beszéd – és odafigyelési készséget, erősíti a kapcsolatteremtő  nyelvi- és logikai intelligenciát.
Ebben a gyakorlatban kompetenciamérés előtt álló 10. osztályos csoporttal korábbi évek feladataiból „mazsolázunk”. „Ünnepi” 100. órán kerülnek elő ezek a feladatok „két legyet ütve egy csapásra”, hiszen ezen az órán „illik” valami mással előhozakodni, mint a hétköznapi órákon és  a kompetenciamérés feladataival a szűkös órakeretek között nehéz megismertetni a diákokat…

A diákok párokat alkotnak.
Minden párnak egy-egy feladatot megoldani, amely megbeszéléssel, közös döntések, eredmények elfogadásával jár.
Miután a párok – megadott idő alatt végeztek,  vagy eljutottak valameddig a megoldásban-, „négyes párokat” alkotnak ( azaz hátrafordul egy –egy pár a mögötte ülő pároshoz, akik ugyanazt a feladatot kapták meg).
A négyes páros mindegyik tagja aztán megosztja munkálkodásának eredményét a másik párossal. A négyes csoportok együttesen tovább folytatják a feladat megoldását, vagy ha készen van, az ellenőrzését.
Fontos, hogy a négyes csoportok bármelyik tagja képes legyen a táblánál az osztálynak elmagyarázni, az osztálytársakkal megértetni a feladatuk megoldását. ( Ezért a csoport felel, hiszen nem kapják meg a jutalompontot, ha van olyan társuk, aki elakad a táblai feladatbemutatásnál.) Tehát nemcsak megoldani kell a példát, hanem, ha szükséges, a csoporttagnak el is kell magyarázni azt.)
A tanár a négyes bármelyik tagját kiszúrhatja erre a szerepre, ahelyett, hogy a csoport „szóvivőt” küldene maga helyett.
A csoport tagjait lehet pl. (plusz) ponttal jutalmazni, ha – akár közülük kisorsolt, vagy a tanár által kiválasztott diák táblai feladatmegoldását megszakítva egy másik / aztán harmadik, aztán esetleg a  negyedik csoporttag jól tudja folytatni.
( Mivel az idő véges, lehet akár a csoportok közül is sorsolni, kiknek a feladatmegoldását  láthatjuk a táblánál…)
( Az is érdekes helyzet, a mindegyik négyesnek ugyanazt a feladatot tűzzük ki, s sorsolással váltjuk a csoportok képviselőit a táblánál. aztán mindenki megkapja a következő feladatot, s táblai munka az előzőhöz hasonlóan zajlik le.)

Egy témára felfűzve, tematikusan válogattam össze több év feladatait átnézve a példákat. Egy párosnak így jutott 3-4 feladat együtt.
Egy feladat:




2011. március 27., vasárnap

Névjegykártyák

26. fogás
Névjegykártyák

Ez az egyszerű ötlet lehetővé teszi a tanulóknak, hogy egy kártya felmutatásával vagy a padra való kihelyezésével jelezzék válaszukat.
Minden diák kapjon egy piros, egy sárga és egy zöld  A/6 –os méretű kártyát.
Az egyedüli szabály: a becsületesség!

Témák:  b) és a c) lehetőségek alkalmazása nehezebb, hosszabb matematikai bizonyítások, levezetések bemutatásánál:
 pl. amikor azt bizonyítjuk, hogy a prímek száma végtelen;
pl. a mikor azt bizonyítjuk, hogy a √2 irracionális szám;
szöveges egyenletek megoldásánál;
vagy egy összetettebb  koordináta -geometriai feladat megoldásánál.

A kártyákat használhatjuk:
-          a) kérdésre adott válaszok jelzésére: „Tudom, hogy ismerem a választ” – zöld kártya, rajta egy pipa. „ Tudom, hogy nem ismerem a választ!”  - piros kártya, rajta egy X. „Nem vagyok benne biztos, hogy tudom, vagy nem tudom „sárga kártya, rajta egy kérdőjel.
Mivel mindenkinek fel kell mutatni egy kártyát, a módszer fokozottabb részvételre ösztönöz, mint a kézfeltétel.
-          b) Felhasználható a zavarodottság jelzésére, (kiváló diagnosztikai eszköz) ha azt mondjuk:  „Emeljétek fel a sárga kártyát, ha kezditek elveszíteni a fonalat!” vagy „Emeljétek fel a piros kártyát, ha teljesen elveszítettétek a fonalat!” .
-          c) Azonnal ellenőrizhetjük a megértést, - a tanár bármikor megállhat és kérheti a kártyák felmutatását, hogy eddig mindent megértettek- e vagy csak félig értik, vagy fogalmuk sincs a dologról…
-          d) Gyors döntéshozatal vagy gyors véleményfelmérés módszereként is alkalmazható akár munkahelyi értekezleteken is.

 A kártyák arra utalnak, hogy nem az a lényeg, hogy gyorsan átessünk a tanulási műveleteken.  A kártyák jelzik a gyerekek számára, hogy a tanulás – másoknak is – lelki megerőltetéssel, zavarodottsággal jár(hat).A kártyák gondolkodást követelnek a gyerekektől, odafigyelést, ellenőrzést. Megerősítik a személyes felelősség érzését. Fontos, hogy mindenkinek van kártyája ( a módszer demokratikus!), a kártyák segítségével mindenki aktív részese az eljárásnak!


2011. március 26., szombat

NAGYÍTS Szögfüggvények bevezetése

25. fogás
nagyíts!

Téma: 10. osztályos matematika; trigonometria  bevezetése – hegyesszögek szögfüggvényeinek bevezetése

Az alapötlet a következő :
lehessen bemutatni  a tananyagot  „nagy méretben”.

-          Segítheti az új fogalmak megértését, ha áttekintjük a háromszögek hasonlóságának alapeseteit. Fontos lehet a háromszögek hasonlóságának alapeseteit áttekinteni. A kapott eredmények szerkesztéssel történő ellenőrzése hitelesebbé teheti a definíciókat. Mindezt egy nevezetes, a Pithagorasz tételnél megismert háromszög szerkesztésével kezdjük.

-          Szerkesszen minden gyerek a füzetébe olyan háromszöget, amelynek oldalai 3 egység, 4 egység és 5 egység hosszúak.
-          Mutassuk meg a ( kb. 1 méteres) csomós zsinórral nagyban, a zsinórt kifeszítve a 3, 4 ,5 egység oldalú háromszöget!

-          Mérjük meg az oldalak hosszát, számoljuk az oldalpárok arányát, mérjük meg a háromszögek szögeit!

-          Ezután vezessük be a szögfüggvényeket, pl. :
-                         hegyesszög szinusza:  egy derékszögű háromszögben egy hegyesszög szinuszát úgy definiáljuk, mint a szöggel szemközti befogó és az átfogó hányadosa.

2011. március 25., péntek

EGYMÁSNAK HÁTTAL Szögfüggvények bevezetése


24. fogás

Egymásnak háttal – hegyesszögek szögfüggvényeinek bevezetése

Ez a könnyen megvalósítható, vidám foglalkozás fejleszti a beszédkészséget, az odafigyelést, a megfigyelést, az együttműködést.
A diákok párosával egymásnak háttal ülnek. A széke háta érintkezzen, hogy elég közel kerüljenek egymáshoz a gyerekek, hogy a kialakuló zsivajban is értsék egymást.
Az egyikük ( „A”)  kap egy képet – jelen esetben egy négyzetrácsos papírra rajzolt derékszögű háromszögről, amelynek vagy az oldalainak mérete olvasható le könnyen a négyzetrácsok segítségével, vagy a szögeit adtam meg, vagy a derékszög mellett még az oldalak hosszának arányát.
A másik diák  ( „B”) pedig egy üres négyzetrácsos lapot kap – ezen a lapon más a négyzetrácsok mérete, mint a rajzot tartalmazó lapon.
Az „A” elmondja, mit lát a képen, „B „ pedig megpróbálja a formára, a méretre, részletekre figyelve a lehető legpontosabb másolatot elkészíteni.
„B” annyi kérdést tehet fel, amennyit csak akar, de nincs kukucskálás! Nem nézhetik meg egymás papírját! Az „A” feladata az, hogy a lehető legsegítőkészebb legyen!
Amikor letelik az idő, a párok összevetik rajzaikat.
Hasonlítsák össze, mérjék meg a szögeket, az oldalakat!
Számolják ki az egyes háromszögeknél befogók és az átfogó hányadosát!
Majd a két befogó arányát!

-          Lehet hasonló háromszögeket több lapra is felrajzolni, így több háromszöget tudunk összehasonlítani a végén.
-          Érdemes a 30°, 60°, 90° - os háromszöget is felrajzolni néhány lapra!
-          Érdemes az egyenlőszárú derékszögű háromszöget is felrajzolni néhány lapra!

A háromszögek összehasonlítása után be lehet vezetni az oldalak arányára a sinus, cosinus, tangens és cotangens elnevezéseket!

2011. március 22., kedd

TÖRÖTT DARABOK - Halmazok

23.  fogás 

Törött darabok –Halmazok - 9. osztály

Remek időtöltés! Az ember összetör valamit és másokkal együtt összerakja…!

Valamennyi diák kap egy olyan információ- vagy kötelesség-darabkát, amelyre a csoportnak a feladat elvégzéséhez szüksége van.

·           Ha van rá mód, ültessük körbe a csoportok tagjait! A diákok ötös vagy hatos csoportokban dolgoznak.
·           Ismertessük a csoportokkal a végrehajtandó feladatot!  - Jelen esetben minden csoport 10 kulcskártyát tartalmazó borítékot kap:

1.         A Hofukról, Kolebekről, Sirákról és Tókákról mondunk állításokat:
2.         minden Tóka Hofu
3.         minden Sira Koleb
4.         miden Sira nem Hofu
5.         a Hofuk fele Koleb
6.         a Kolebek fele nem Hofu
7.         a nem Hofu Kolebek fele Sira
8.         nincs olyan, aki Sira  és Tóka is lenne
9.         ugyanannyian vannak a Sirák, mint a Tókák.
10     Válaszoljátok meg az alábbi kérdést: Hányszor annyian vannak a nem Tóka Hofuk, mint a Tókák?


·           Fűzzük hozzá : A feladat csak a csoporton belül oldható meg az összes kulcs felhasználásával.  Mindenki magánál tarja a kártyáját! Csak szóban oszthatjátok meg az ötleteiteket másokkal. A csoportban egy ember írja le a megoldást, s vigye ki a tanárnak ellenőrzésre.
·           Az első helyes megoldásért a csoporttagok jutalompontokat kapnak!