74. fogás
TÖRÖTT DARABOK
Tizenkét dühös ember esete a húrnégyszögekkel
Variációk egy témára – 10. osztály, geometria
Remek időtöltés! A ember összetör valamit és másokkal együtt összerakja…!
Valamennyi diák kap egy olyan információ-darabkát, amelyre a csoportnak a feladat elvégzéséhez szüksége van.
Sokszor kérdezik a gyerekek, hogy minek kell pl. logaritmikus egyenletekkel „terhelni az agyukat”? Hiszik is meg nem is, hogy ezzel a logikájukat „csiszoljuk”. Íme, most párhuzamba állítható egy „életszagú” színdarab cselekménye, egy krimi logikája és egy nehezebb, több előzményre épülő geometriafeladat megoldása.
• Ha van rá mód, ültessük körbe a csoportok tagjait! ( Normál osztálylétszám esetén lehet 3 csoport, akár padsoronként elhelyezkedve is. A szöveg természetesen több vagy kevesebb részre is törhető még. 2 társulat megkaphatja a színdarabra vonatkozó szövegeket.)
• Ismertessük a csoportokkal a végrehajtandó feladatot! - Jelen esetben a kapott szöveg (töredékek) alapján rakják össze a történetet, nyomozzanak, kutakodjanak az igazság után – illetve oldják meg az egyszerűbb geometriapéldákat ( 1- 8.), majd ezek megoldásaira alapozva rakják össze logikai sorrendbe a lépéseket, oldják meg a 9. vagy a 10. feladatot! ( Érdemes a másik, az órán nem megoldott nehezebb feladatot házi feladatnak adni!)
• A szabályok : - csak szóban lehet megosztani az információkat
- csak egy személy írhat
- tartsuk be a megadott határidőt ( kb. 20 perc)
A tanár „dőljön hátra”, csak figyelje a csoportok önszerveződő munkáját! A feladat befejezésekor természetesen meg kell beszélni a gyakorlatot!
Színek, betűtípusok segítik a tagolást. Kritika- szövegkönyv- zanzásított cselekmény-fotók – ezek a 68. fogásnál megtalálhatók.
A darabok helyes összerakásából kiadódik a sztori.
Vágjuk szét a csillagokkal határolt részeket, keverjük jól össze s úgy osszuk ki a csoportok tagjainak!
Geometria fokról fokra
1. Hány pont határoz meg egyértelműen egy kört?
2. Szerkeszd meg annak a körnek a középpontját, amelynek ismered a körvonalát!
3. Hogyan szól a húrnégyszögek tétele? És a tétel megfordítása?
4. Adott hegyesszögű háromszögben jelöljünk ki egy tetszőleges pontot a háromszög belsejében! Bocsássunk merőlegeseket ebből a pontból a háromszög oldalaira! Mutassuk meg, hogy így a háromszög belsejében húrnégyszögek keletkeztek!
5. Adott hegyesszögű háromszögben szerkesszük meg a magasságvonalakat! Bizonyítsuk be, hogy a keletkezett derékszögű háromszögekből kettő – kettő húrnégyszöget alkot!
6. Adott hegyesszögű háromszögben szerkesszük meg a magasságpontot (M)! Tükrözzük a háromszög AB oldalegyenesére (M’)!
7. Hasonlítsuk össze az ABM és ABM’ háromszögek szögeit!
8. Soroljuk fel a középpontos tükrözés tulajdonságait!
9. Igazoljuk, hogy egy háromszög magasságpontjának az egyik oldal egyenesére vonatkozó tükörképe a háromszög köré írt körön van!
10.Igazoljuk, hogy egy háromszög magasságpontjának az egyik oldal felezéspontjára vonatkozó tükörképe a háromszög köré írt körön van!