138. Skatulyelv - négyes páros

  138.  fogás

NÉGYES PÁROS - variáns

Egyszerű, hatékony, együttműködésre épülő tanulási stratégia. A feladatmegoldásnál, szövegértelmezésnél felmerülő vita hatékonyan segíti a saját vélemény alkotását. Minél többet beszél és figyel a tanuló a csoportmunkában, annál több gondolat marad meg az elméjében.  A módszer ösztönzi az együttműködést,  gyakoroltatja a  beszéd – és odafigyelési készséget, erősíti a kapcsolatteremtő  nyelvi- és logikai intelligenciát.

Ebben a gyakorlatban egy 10. osztályos csoporttal a skatulyaelvvel kapcsolatos feladatokat oldunk meg.

Minden diák kap egy kidolgozott feladatot a skatulyaelv témaköréből. Értelmezi, kijegyzeteli a füzetébe.

Ezután a diákok párokat alkotnak. A párok tagjai megmutatják egymásnak a saját feladatukat és annak a megoldását. Kiválasztják valamelyik feladatukat, amelyet majd a másik pároknak is megmutatják.

Miután a párok – megadott idő alatt végeztek,  vagy eljutottak valameddig a megoldásban-, négyes párokat alkotnak (azaz hátrafordul egy – egy pár a mögötte ülő pároshoz).

A négyes páros mindegyik tagja aztán megosztja munkálkodásának eredményét (azaz az egyik feladtukat) a másik párossal. A négyes csoportok együttesen tovább folytatják a feladat megoldását, vagy ha készen van, az ellenőrzését.

Fontos, hogy a négyes csoportok bármelyik tagja képes legyen a táblánál az osztálynak elmagyarázni, az osztálytársakkal megértetni a feladatuk megoldását. ( Ezért a csoport felel, hiszen nem kapják meg a jutalompontot, ha van olyan társuk, aki elakad a táblai feladatbemutatásnál.) Tehát nemcsak megoldani kell a példát, hanem, ha szükséges, a csoporttagnak el is kell magyarázni azt.)

A tanár a négyes bármelyik tagját kiszúrhatja erre a szerepre, ahelyett, hogy a csoport „szóvivőt” küldene maga helyett.

A csoport tagjait lehet pl. (plusz) ponttal jutalmazni, ha – akár közülük kisorsolt, vagy a tanár által kiválasztott diák táblai feladatmegoldását megszakítva egy másik / aztán harmadik, aztán esetleg a  negyedik csoporttag jól tudja folytatni.

( Mivel az idő véges, lehet akár a csoportok közül is sorsolni, kiknek a feladatmegoldását  láthatjuk a táblánál…)

( Az is érdekes helyzet, a mindegyik négyesnek ugyanazt a feladatot tűzzük ki, s sorsolással váltjuk a csoportok képviselőit a táblánál. aztán mindenki megkapja a következő feladatot, s táblai munka az előzőhöz hasonlóan zajlik le.)

 Az óra elején néhány klasszikus feladattal vezetjük be a  témát,
majd következnek a Négyes páros feladatai..

Skatulyaelv

A skatulyaelv szemléltetése galambokkal. n (= 10) galamb m (= 9) lyukban, ezért lesz lyuk, amibe több galamb jut.

Ezt a diasorozatot az alábbi előadás diái között találhatjuk:

A skatulya-elv (Dirichlet-elv) Tuzson Zoltán, Székelyudvarhely

137. fogás Győzd le a tanárt!

Győzd le a tanárt! Valósítsd meg az álmodat!

Bánk bán története

- Magyarázzuk el, hogy a következőkben leírunk egy eljárást, elolvasunk egy szöveget, felírunk egy bekezdést a táblára, bemutatunk egy gyakorlati műveletet, elmagyarázunk egy fogalmat, számítást végzünk, ábrát rajzolunk, stb., s közben feltehetően elkövetünk néhány hibát.(Az alábbi szövegben sárga aláfestést kaptak a hibák, utána zárójelben van a helyes szöveg).

-A diákok feladata, hogy egyéni munkával felfedezzék a hibát, s jegyzetet készítsenek róla.

- A tanár bemutatója után a gyerekek párokat alkotva hasonlítsák össze az eredményt és egy közös listát készítsenek.

- A tanár megkéri a párokat, hogy mindenki mondjon el egy – egy hibát.

- Végezetül az összegzett javításokat jegyezzék le.

Az alábbi szövegben sárga színnel kiemelve jelennek meg a hibás mondatok, szavak; mögöttük félkövérrel szedve a helyes változatok!

Bánk bán története

Bánk a Bár–Kalán nemzetségből származott.
Az elterjedt monda szerint neje elrabolt becsületének megbosszulására összeesküvést szőtt, és megölte II. András feleségét, a spanyol / meráni Gertrúdot. Bánk valóban tudott az összeesküvésről, amelynek célja a német kegyencek uralmának megszüntetése lett volna. A pilisi hegyekben vadászgató királynét – II. András távollétében – 1213. szeptember 28-án valószínűleg Péter csanádi ispán ölte meg (bizonyosan csak annyit tudunk, hogy Petúr bánék köréből valaki). De mivel Bánkot is megvádolták a gyilkossággal való részvétellel, neki is meg kellett válnia tisztségétől.
1216-tól azonban már ismét a királyt szolgálta, aki őt „hű jobbágyának” nevezte…
Az 1213. évi összeesküvés részeseinek, köztük Bánknak vagyonát 1228-ban koboztatta el IV. Béla ifjabb király, a meggyilkolt Gertrúd királyné fia.

Az elterjedt monda szerint  1213 őszén magyar főurakból álló csoport (a „békétlenek tábora”) merényletet készített elő és hajtott végre II. András felesége, Merániai Gertrúd (Gertrudis) ellen. A felkelés okát Gertrúdnak az az intézkedése jelentette, hogy férje távollétében (aki a Földközi tengeren hajókázott levegőváltozás végett orvosi tanácsra/ akkor Halicsban hadakozott) öccsét, Bertholdot (Ottót) kalocsai érsekké kiáltotta ki. Fiatal kora és előélete miatt azonban III. Ince pápa is ellenezte az újdonsült rangot, s eltiltotta a lelkipásztori jogkörtől. Mivel a rangja megmaradt, így feladatkör nélkül nyerhette el az egyház Kalocsa környéki vagyonát. A nagyurak felkelésének gyújtó szikrája azonban az volt, hogy a királyné a hű magyarokat  / a rokonait ültette az állam legmagasabb posztjaiba, így öccsét a leghatalmasabb, országnagyi ranggal is ellátta.

A nagy földbirtokosok,Biberach/  Petur bán és az ország nádora, Bór Benke (ismertebb nevén Bór nemzetbéli Bánk bán) segítségével összeesküvést szőttek. A cselekvés végrehajtása előtt kikérték az akkori esztergomi érsek, Merániai János tanácsát.

A főpap két tűz közé került. Egyik oldalon Ottó kinevezése egyházi főméltóságnak veszélyeztette az ő főpapi rangját, az egyházi jövedelmeket, az egyház erkölcsét és jogát a koronázásra, minden egyéb kiváltságát, tehát előnyös lett volna a felkelők közé állnia. A másik oldalról pedig gyilkosságban való részvételért nemcsak magas rangját, de életét is elvesztette volna.

Így latin nyelven megalkotta híressé vált kétértelmű válaszát.

Amikor beidézték a Gertrudisz elleni gyilkossági kísérletben való részvétel vádjával, ő az ellenző olvasatot hozta fel mentségéül, vagyis

A királynét megölni nem kell félnetek! Jó lesz; ha mindenki egyetért,  én nem ellenzem.

A királynét megölni nem kell – félnetek jó lesz; ha mindenki egyetért – én nem – ellenzem.

Ezt megerősítve, III. Ince pápa felmentette a gyilkosságban való részvétel vádja alól, és IV. Béla sem sújtotta büntetéssel.

Azt, hogy ezen összeesküvés kiváltó oka Bánk ismeretlen (a szépirodalomban Isadóra / Melinda) nevű feleségének meggyaláztatása lett volna, csak egy 1268 után írt osztrák krónika említi először. A bécsi képes krónika (1358) és ennek nyomán a legtöbb későbbi feljegyzés ezt a történetet már tényként adja elő, holott alkalmasint csak Záh Felicián tragédiáját kenték rá, hogy az Anjou-kori történetírók – burkolt formában – mégis elbeszélhessék az aktuális, véres merényletet.

Irodalmi emlékezete

A költők és írók kiszínezték az eseményt, és az utókor Bánkot éppúgy Katona József drámájából ismerte meg, mint Tell Vilmost a Schilleréből. Érdekesség, hogy Bánk a gyilkosság idején Pozsony vármegye főispánja és az ország nádora volt, ami magasabb tisztség, mint a báni, amelyről addigra már négy éve, hogy leváltották, az irodalomban mégis báni tisztségében maradt meg.

Katona József 1815-ben írta meg a Bánk bán című tragédiáját, az Erdélyi Múzeum megrendelésére /  pályázatára. A mű eleinte nem aratott sikereket. Arany János méltatta, Vörösmarty és Széchenyi elítélték Katona alkotását. Többek között ezek miatt a kritikák miatt is, írta át a szerző négy évvel később a művet. Majd a rákövetkezendő évben , 1920-ban megjelent.

A Bánk bán témáját Erkel Ferenc Vörösmarty Mihály / Katona József drámájából merítette. Tudni kell, hogy egy opera úgy készül, hogy egy dráma szövegét egy költő átalakítja operaszövegkönyvvé, azaz librettót ír, s ahhoz komponálja a zenét a zeneszerző. A Bátori Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán szövegkönyvét egyaránt Erkel jó barátja, Egressy Béni írta, aki nemcsak költő, hanem zeneszerző is volt. Ő zenésítette meg többek közt a mindannyiunk által jól ismert HIMNUSZT / Szózatot is („Hazádnak rendületlenül légy híve, ó, magyar!…”).

Katona ötfelvonásos drámájából Egressy és Erkel két / háromfelvonásos operát ír.

I. felvonás

A sümegi / visegrádi várban önfeledten tivornyázik udvartartásával a meráni származású Gertrúd királyné, miközben férje, II. Endre magyar király idegenben harcol, a magyar parasztság pedig mérhetetlen nyomorban éli mindennapjait. Ezt az igazságtalan állapotot nem tűrheti tovább a magyar nemesség sem, amely úgyszint vesztese Gertrúd merániakat pártoló és azokat a magyarok rovására előnyökhöz juttató politikájának. Ezért Petúr bán vezetésével elhatározzák, hogy összeesküvést szőnek a királyné ellen, ám hogy a mulatozó merániak gyanúját eltereljék, gyújtó hatású bordalt énekelnek. Erkel ezt a bordalt nem Egressy Béni, hanem Petőfi Sándor / Vörösmarty Mihály „Keserű pohár” című versére komponálta.

1848. március 15-nek estéjére az Operában / Nemzeti Színházban a Két anya gyermeke című színmű előadása volt kitűzve, amiben a Nemzeti prózai társulatának szinte minden nagy művésze játszott: Szentpétery Zsigmond, Egressy Gábor, Lendvay Márton, Laborfalvi Róza. A szereplők között volt Egressy Béni is, aki afféle színházi mindenesként zeneszerző, betanító, színész, operaénekes, rendező is volt egyben.

A falragasz e példányából aztán történelmi dokumentum lett, hiszen rávezették a tervezett műsorváltozást. Március 15-én a déli órákra nyilvánvalóvá vált, hogy a nap történései nem egy korabeli bulvárdarabot igényelnek esti műsorként. Így az igazgatóság, azaz személyesen Bajza József, a Nemzeti prózai részlegének igazgatója elrendelte, hogy Katona József Bánk bán-ját kell játszani (Erkel Bánk bán-ja akkor még éppen csak formát ölteni próbálkozó terv volt, bár Egressy Béni talán már megírta a librettót).

… Az előadás ugyan elkezdődött, viszont, amikor megérkezett a színházba a Táncsics Mihályt kiszabadító tömeg, még a Bánk bánt is félbe kellett hagyni.

A Pesti Hírlap egy későbbi lapszámából még kiderül egy zenei adalék: a tömeg kikövetelte Liszt Ferenctől / Erkeltől, hogy a zenekar játssza el Hunyadi hattyúdalát. Ez egy lassú verbunkosra épülő tragikus közzene, amely az operában Hunyadi László elfogása után hangzik fel.

Történt még más is azon az estén a Nemzeti Színház színpadán: ekkor, gyakorlatilag a közönség színe előtt szeretett egymásba a Táncsics kiszabadításából és hazakíséréséből csapzottan, sáros csizmában odaérkezett Kossuth Lajos / Jókai Mór és a Bánk-beli Gertrud királyné jelmezét viselő Laborfalvi Róza...