2017. március 28., kedd

132. fogás Ig Nobel díjak átadásáról a laborban





A bolondos Nobel-díj, vagy hivatalos nevén az IgNobel díjazottai olyan tudományos eredményeket értek el, amelyeken először nevetünk, de később gondolkodóba is eshetünk. A díjjal azokat a tudósokat, kutatókat díjazzák, akik a szokatlanra irányítják a figyelmet, a képzelőerejük az átlagostól eltérő, és munkájukkal érdeklődést akarnak kelteni a tudomány iránt.
 


 Rangsorolás 

A diákoknak tartunk egy foglalkozást az Ig Nobel díjakról, vetítünk hozzá egy prezentációt is..  Valószínűleg a gyerekek nagy többsége most találkozik ilyen mélységben ezzel a témával, így bátran feltehetjük a kérdést: - melyik kísérlet / kutatás  volt számotokra a legérdekesebb?
A gyerekek a könnyebb áttekinthetőség kedvéért megkapják a diákról készített emlékeztető jegyzetet.

Rangsorolás : elméleti feladat: véleménycsere révén gyakoroljuk a gondolkodást.

A rangsorolás ugyanakkor demokratikus eljárás is, amely vitára, odafigyelésre, majd megegyezésre ösztönöz.
A tanulók párokban dolgoznak. ( Utána lehet esetleg a „Négyes páros” módszere alapján folytatni!)
A kísérleteket, bemutatott kutatásokat kell rangsorolniuk „érdekességi – sorrend” felállításával. Vitassák meg, melyik a legérdekesebb, ez kerüljön fel piramis csúcsára.
Amikor a párok elkészültek a sorrend felírásával, vitassuk meg a felírt sorrendeket, majd ezek felhasználásával kerüljenek a táblára egy nagy piramisba beragasztva / kivetítve az érdekességi sorrendbe rendezett a kísérletekre emlékeztető képek. 

Beszéljünk ezekről a képekről az osztállyal, vitassuk meg a kialakult sorrendet!

Ha kevés az időnk, akkor rangsoroljuk csak az első hármat!


Néhány díjazott téma:



Pingvinszéklet-ürítés ezerrel: magyar kitüntetett a Bolond-Nobel-díjasok között 2005-ben!

Még 1993-ban történt, hogy Victor Benno Meyer-Rochow, a Brémai Egyetem kiválósága az Antarktiszra érkezett, és elcsodálkozott azon, hogy a repülésre képtelen szárnyasok milyen dinamikusan ürítenek. Fényképezett, filmezett, aztán a felvételeket évekkel később megmutatta diákjainak, akiket szintén lenyűgöztek a pingvinfészkeket körülvevő ürülékcsíkok. A tudós ekkor jött rá, hogy egy eddig alulkezelt problémával áll szemben, ezért elhatározta, hogy leleplezi a pingvinben uralkodó nyomásviszonyokat. Kutatásaiban egy magyar kutató, Gál József segítette.
Egy Magyarországon született németországi kutató, Gál József nyerte - megosztva - a fizikai Ig Nobel (Bolond-Nobel) díjat, méghozzá a pingvinek székletürítéséről a brémai egyetemen folytatott, már közzététele idején világszerte feltűnést keltő tanulmányáért.
Gál József és Victor Meyer-Rochow, fotók segítségével a széklet röppályájából és konzisztenciájából arra a következtetésre jutott, hogy a pingvinek 60 kilopascal nyomóerővel lökik ki magukból ürüléküket. Ez az embernél mért legnagyobb nyomóerő négyszerese. A felfedezést már közzétételekor esélyesnek minősítették az Ig Nobelre, de az elismerésre még egy évet várniuk kellett a tudósoknak.
Egyébként maga a pingvinszéklet-kutatás nem vett különösen hosszú időt igénybe, csak néhány hétig tartott. Az antarktiszi pingvinekről készült fotók adtak ihletést a különös tudományos vizsgálódásra - nyilatkozta a New Scientistnek Gál József. A pingvinek ismertek arról, hogy hatalmas nyomóerővel préselik ki székletüket az Antarktisz jégmezőire, mert ezáltal óvják tollazatuk és fészkük tisztaságát.
Bár természetesen a pingvinek fizikai adottságai is számítanak a hatótávolság szempontjából, a tanulmányból kiderül az az alapigazság, mely szerint fontosabb a nyomás, mint a kloáka átmérője.

Végezzük el a következő kísérletet: Palack oldalán kifolyó vízsugár vizsgálata
A kísérletet elvégezzük, de a mérést egy korábbi kísérletről készített fotón mérjünk!
(Lehet több lyuk is a palack oldalán és akkor pedig a kifolyó víz nyomását lehet összehasonlítani!)









Miért nem borulnak fel az állapotos nők?

A fizikai IgNobelt Katherine Whitcome (Cincinnati Egyetem), Daniel Lieberman (Harvard) és Liza Shapiro (Texasi Egyetem) kapták 2009-ben, akik rájöttek arra, hogy miért nem borulnak fel az állapotos nők.
 A tudósok szerint az állapotos nők teste alkalmazkodik a növekvő teherhez: úgy igazítja a gerincoszlop állását, hogy a növekvő magzat súlypontja mindig megfelelő helyen legyen. Ki hitte volna?...
Az alsó gerincszakasz átformálódott az idők folyamán, hogy ez az elmozdulás a gerinc károsodása nélkül történjen meg. Ez egyike a látszólag nyilvánvaló dolgoknak, amelyre mégsem gondolt eddig senki - tette hozzá Liza Shapiro, aki részt vett a vizsgálat ellenőrzésében.
A kutatók 19 nő terhességét kísérték végig. Digitális kamerával és mozgáselemző készülékkel térképezték fel az állásukban és mozgásban bekövetkezett változásokat.
A test hátradőlése a terhesség várható tömegének felénél kezdődik meg. Enélkül a fellépő nyíróerők károsíthatnák a gerincoszlopot, a csigolyák elcsúsznának egymáshoz képest.
A kutatók australopitecusok maradványait és ma élő csimpánzok csontrendszerét is vizsgálták a Harvardon. Az alsó gerincszakasz megváltozott formája az előembernél megtalálható volt, a csimpánzoknál azonban nincs jele. Ez azt jelenti, hogy az emberre jellemző egyedi evolúciós alkalmazkodásról van szó.
A férfiaknál hiányzik ez az adaptáció, így az esetleges sörhas viselését nem segíti gerincük módosulása - tette hozzá Shapiro a brit hírügynökség kérdésére. 





BÜFÉBE       Lötyögtetés

Ruszlan Krecsetnyikov (Rouslan Krechetnikov), a University of California Santa Barbara professzora azért kapott folyadékdinamikai IgNobelt, mert tanítványával, Hans Meyerrel együtt leírta, miért lötyögtetjük ki a kávét, amikor hordozgatjuk a csészét. Amúgy a lötyögő folyadékok nem mindig ennyire viccesek: egy rakétát például destabilizálhat a súlypont elmozdulása, ezekben ugyanis szintén folyékony üzemanyag van - hívta fel a figyelmet Krecsetnyikov.

Kísérlet
Miért löttyen ki a leves a tányérunkból, ha hirtelen megmozdítjuk a tányért?
Megoldás:
A leves tehetetlenségénél fogva helyben marad, a tényár „kiszalad” alóla.


A kutatás szerint, ha legközelebb a presszókávé helyett valamilyen habos kávéitalt, például caffè lattét, kapucsínót vagy macchiatót rendel a büfében, akkor kevésbé valószínű, hogy kilötyög a folyadék. Egy vékony réteg hab is elegendő ugyanis ahhoz, hogy csökkentse a hullámzást a csészében, megakadályozva a kellemetlen következményeket.

 A csillapítást pedig az okozza, hogy a hab az edény falához súrlódik, így oszlatva el a hullámzás energiáját.

A vizsgálat egyáltalán nem öncélú, hiszen nem mindegy, hogy veszélyes folyadékok hogyan szállíthatók. Az áramlástani kutatók eredménye nyomán biztonságosabbak lehetnek a folyékony üzemanyagú rakétahajtóművek, a cseppfolyósított gázt szállító tartálykocsik, vagy a tankhajók.

A kutatók szerint némi hab képzésével biztonságosabban szállíthatók lehetnek a veszélyes folyadékok. Az ide-oda lötyögő kőolaj például jelentékeny nyomást gyakorol a tartályhajók falára, és akár repedéseket is okozhat. 

 







2016-ban a fizikai Ig - Nobel díjat egy magyar, svéd, spanyol és svájci kutatókból álló csoport kapta (hazánkat Horváth Gábor, Blahó Miklós, Kriska György , Hegedüs Ramón, Gerics Balázs és Farkas Róbert képviselte), akik azt kutatták, miért nem kedvelik a bögölyök a fehér szőrű lovakat, illetve miért vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez.



Tanulság:
Ne ítélj elhamarkodottan! Az Ig Nobel – díj ez esetben 3  (!) szabadalommal rendelkező, használható kutatásért járt!
Ráadásul tavaly az Ankéton magától a szerzőtől tudhattunk  meg részleteket a kutatásukról!
Lehet örülni a díjnak!  : „Természetesen örülünk a díjnak, hiszen annak ellenére, hogy első látásra ez csak viccnek tűnik, valójában jelentős tudományos eredményeket ismernek el az Ig Nobel Prize-zal.”