Rangsorolás
A diákoknak tartunk egy foglalkozást az Ig Nobel díjakról, vetítünk hozzá egy prezentációt is.. Valószínűleg a gyerekek nagy többsége most
találkozik ilyen mélységben ezzel a témával, így bátran feltehetjük a kérdést:
- melyik kísérlet / kutatás volt számotokra a legérdekesebb?
A gyerekek a könnyebb áttekinthetőség kedvéért megkapják a
diákról készített emlékeztető jegyzetet.
Rangsorolás : elméleti feladat: véleménycsere révén
gyakoroljuk a gondolkodást.
A rangsorolás ugyanakkor demokratikus eljárás is, amely
vitára, odafigyelésre, majd megegyezésre ösztönöz.
A tanulók párokban dolgoznak. ( Utána lehet esetleg a
„Négyes páros” módszere alapján folytatni!)
A kísérleteket, bemutatott kutatásokat kell rangsorolniuk „érdekességi –
sorrend” felállításával. Vitassák meg, melyik a legérdekesebb, ez kerüljön fel
piramis csúcsára.
Amikor a párok elkészültek a sorrend felírásával, vitassuk
meg a felírt sorrendeket, majd ezek felhasználásával kerüljenek a táblára egy
nagy piramisba beragasztva / kivetítve az érdekességi sorrendbe rendezett a kísérletekre emlékeztető képek.
Beszéljünk ezekről a képekről az osztállyal, vitassuk meg a
kialakult sorrendet!
Ha kevés az időnk, akkor rangsoroljuk csak az első hármat!
Néhány díjazott téma:
Pingvinszéklet-ürítés ezerrel:
magyar kitüntetett a Bolond-Nobel-díjasok között 2005-ben!
Még 1993-ban történt, hogy Victor Benno
Meyer-Rochow, a Brémai Egyetem kiválósága az Antarktiszra érkezett, és
elcsodálkozott azon, hogy a repülésre képtelen szárnyasok milyen dinamikusan
ürítenek. Fényképezett, filmezett, aztán a felvételeket évekkel később
megmutatta diákjainak, akiket szintén lenyűgöztek a pingvinfészkeket körülvevő
ürülékcsíkok. A tudós ekkor jött rá, hogy egy eddig alulkezelt problémával áll
szemben, ezért elhatározta, hogy leleplezi a pingvinben uralkodó
nyomásviszonyokat. Kutatásaiban egy magyar kutató, Gál József segítette.
Egy Magyarországon született németországi kutató,
Gál József nyerte - megosztva - a fizikai Ig Nobel (Bolond-Nobel) díjat,
méghozzá a pingvinek székletürítéséről a brémai egyetemen folytatott, már
közzététele idején világszerte feltűnést keltő tanulmányáért.Gál József és Victor Meyer-Rochow, fotók segítségével a széklet röppályájából és konzisztenciájából arra a következtetésre jutott, hogy a pingvinek 60 kilopascal nyomóerővel lökik ki magukból ürüléküket. Ez az embernél mért legnagyobb nyomóerő négyszerese. A felfedezést már közzétételekor esélyesnek minősítették az Ig Nobelre, de az elismerésre még egy évet várniuk kellett a tudósoknak.
Egyébként maga a pingvinszéklet-kutatás nem vett különösen hosszú időt igénybe, csak néhány hétig tartott. Az antarktiszi pingvinekről készült fotók adtak ihletést a különös tudományos vizsgálódásra - nyilatkozta a New Scientistnek Gál József. A pingvinek ismertek arról, hogy hatalmas nyomóerővel préselik ki székletüket az Antarktisz jégmezőire, mert ezáltal óvják tollazatuk és fészkük tisztaságát.
Bár
természetesen a pingvinek fizikai adottságai is számítanak a hatótávolság
szempontjából, a tanulmányból kiderül az az alapigazság, mely szerint fontosabb a nyomás, mint a kloáka átmérője.
Végezzük el a következő kísérletet: Palack oldalán kifolyó vízsugár vizsgálata
A kísérletet elvégezzük, de a mérést egy korábbi kísérletről készített fotón mérjünk!
(Lehet több lyuk is a palack oldalán és akkor pedig a kifolyó víz nyomását lehet összehasonlítani!)
Miért nem borulnak fel az állapotos nők?
A fizikai IgNobelt Katherine Whitcome (Cincinnati
Egyetem), Daniel Lieberman (Harvard) és Liza Shapiro (Texasi Egyetem) kapták
2009-ben, akik rájöttek arra, hogy miért nem
borulnak fel az állapotos nők.
A tudósok
szerint az állapotos nők teste alkalmazkodik a növekvő teherhez: úgy igazítja a
gerincoszlop állását, hogy a növekvő magzat súlypontja mindig megfelelő helyen
legyen. Ki hitte volna?...
Az alsó
gerincszakasz átformálódott az idők folyamán, hogy ez az elmozdulás a gerinc
károsodása nélkül történjen meg. Ez egyike a látszólag nyilvánvaló dolgoknak,
amelyre mégsem gondolt eddig senki - tette hozzá Liza Shapiro, aki részt vett a
vizsgálat ellenőrzésében. A kutatók 19 nő terhességét kísérték végig. Digitális kamerával és mozgáselemző készülékkel térképezték fel az állásukban és mozgásban bekövetkezett változásokat.
A test hátradőlése a terhesség várható tömegének felénél kezdődik meg. Enélkül a fellépő nyíróerők károsíthatnák a gerincoszlopot, a csigolyák elcsúsznának egymáshoz képest.
A kutatók australopitecusok maradványait és ma élő csimpánzok csontrendszerét is vizsgálták a Harvardon. Az alsó gerincszakasz megváltozott formája az előembernél megtalálható volt, a csimpánzoknál azonban nincs jele. Ez azt jelenti, hogy az emberre jellemző egyedi evolúciós alkalmazkodásról van szó.
A férfiaknál hiányzik ez az adaptáció, így az esetleges sörhas viselését nem segíti gerincük módosulása - tette hozzá Shapiro a brit hírügynökség kérdésére.
BÜFÉBE Lötyögtetés
Kísérlet
Miért löttyen
ki a leves a tányérunkból, ha hirtelen megmozdítjuk a tányért?
Megoldás:
A leves
tehetetlenségénél fogva helyben marad, a tényár „kiszalad” alóla.
A kutatás
szerint, ha legközelebb a presszókávé helyett valamilyen habos kávéitalt,
például caffè lattét, kapucsínót vagy macchiatót rendel a büfében, akkor
kevésbé valószínű, hogy kilötyög a folyadék. Egy vékony réteg hab is elegendő
ugyanis ahhoz, hogy csökkentse a hullámzást a csészében, megakadályozva a
kellemetlen következményeket.
A
csillapítást pedig az okozza, hogy a hab az edény falához súrlódik, így
oszlatva el a hullámzás energiáját.
A vizsgálat
egyáltalán nem öncélú, hiszen nem mindegy, hogy veszélyes folyadékok hogyan
szállíthatók. Az áramlástani kutatók eredménye nyomán biztonságosabbak lehetnek
a folyékony üzemanyagú rakétahajtóművek, a cseppfolyósított gázt szállító
tartálykocsik, vagy a tankhajók.
A kutatók szerint némi hab képzésével biztonságosabban szállíthatók
lehetnek a veszélyes folyadékok. Az ide-oda lötyögő kőolaj például jelentékeny
nyomást gyakorol a tartályhajók falára, és akár repedéseket is okozhat.
2016-ban a fizikai Ig - Nobel díjat egy magyar, svéd, spanyol és svájci kutatókból álló csoport kapta
(hazánkat Horváth Gábor, Blahó Miklós, Kriska György , Hegedüs Ramón, Gerics
Balázs és Farkas Róbert képviselte), akik azt kutatták, miért nem kedvelik a
bögölyök a fehér szőrű lovakat, illetve miért vonzódnak a szitakötők a fekete
sírkövekhez.
Tanulság:
Ne ítélj elhamarkodottan! Az Ig Nobel – díj ez esetben 3 (!) szabadalommal rendelkező, használható
kutatásért járt!
Ráadásul tavaly az Ankéton magától a szerzőtől
tudhattunk meg részleteket a
kutatásukról!
Lehet örülni a díjnak!
: „Természetesen
örülünk a díjnak, hiszen annak ellenére, hogy első látásra ez csak viccnek
tűnik, valójában jelentős tudományos eredményeket ismernek el az Ig Nobel
Prize-zal.”