137. fogás Győzd le a tanárt!

Győzd le a tanárt! Valósítsd meg az álmodat!

Bánk bán története

- Magyarázzuk el, hogy a következőkben leírunk egy eljárást, elolvasunk egy szöveget, felírunk egy bekezdést a táblára, bemutatunk egy gyakorlati műveletet, elmagyarázunk egy fogalmat, számítást végzünk, ábrát rajzolunk, stb., s közben feltehetően elkövetünk néhány hibát.(Az alábbi szövegben sárga aláfestést kaptak a hibák, utána zárójelben van a helyes szöveg).

-A diákok feladata, hogy egyéni munkával felfedezzék a hibát, s jegyzetet készítsenek róla.

- A tanár bemutatója után a gyerekek párokat alkotva hasonlítsák össze az eredményt és egy közös listát készítsenek.

- A tanár megkéri a párokat, hogy mindenki mondjon el egy – egy hibát.

- Végezetül az összegzett javításokat jegyezzék le.

Az alábbi szövegben sárga színnel kiemelve jelennek meg a hibás mondatok, szavak; mögöttük félkövérrel szedve a helyes változatok!

Bánk bán története

Bánk a Bár–Kalán nemzetségből származott.
Az elterjedt monda szerint neje elrabolt becsületének megbosszulására összeesküvést szőtt, és megölte II. András feleségét, a spanyol / meráni Gertrúdot. Bánk valóban tudott az összeesküvésről, amelynek célja a német kegyencek uralmának megszüntetése lett volna. A pilisi hegyekben vadászgató királynét – II. András távollétében – 1213. szeptember 28-án valószínűleg Péter csanádi ispán ölte meg (bizonyosan csak annyit tudunk, hogy Petúr bánék köréből valaki). De mivel Bánkot is megvádolták a gyilkossággal való részvétellel, neki is meg kellett válnia tisztségétől.
1216-tól azonban már ismét a királyt szolgálta, aki őt „hű jobbágyának” nevezte…
Az 1213. évi összeesküvés részeseinek, köztük Bánknak vagyonát 1228-ban koboztatta el IV. Béla ifjabb király, a meggyilkolt Gertrúd királyné fia.

Az elterjedt monda szerint  1213 őszén magyar főurakból álló csoport (a „békétlenek tábora”) merényletet készített elő és hajtott végre II. András felesége, Merániai Gertrúd (Gertrudis) ellen. A felkelés okát Gertrúdnak az az intézkedése jelentette, hogy férje távollétében (aki a Földközi tengeren hajókázott levegőváltozás végett orvosi tanácsra/ akkor Halicsban hadakozott) öccsét, Bertholdot (Ottót) kalocsai érsekké kiáltotta ki. Fiatal kora és előélete miatt azonban III. Ince pápa is ellenezte az újdonsült rangot, s eltiltotta a lelkipásztori jogkörtől. Mivel a rangja megmaradt, így feladatkör nélkül nyerhette el az egyház Kalocsa környéki vagyonát. A nagyurak felkelésének gyújtó szikrája azonban az volt, hogy a királyné a hű magyarokat  / a rokonait ültette az állam legmagasabb posztjaiba, így öccsét a leghatalmasabb, országnagyi ranggal is ellátta.

A nagy földbirtokosok,Biberach/  Petur bán és az ország nádora, Bór Benke (ismertebb nevén Bór nemzetbéli Bánk bán) segítségével összeesküvést szőttek. A cselekvés végrehajtása előtt kikérték az akkori esztergomi érsek, Merániai János tanácsát.

A főpap két tűz közé került. Egyik oldalon Ottó kinevezése egyházi főméltóságnak veszélyeztette az ő főpapi rangját, az egyházi jövedelmeket, az egyház erkölcsét és jogát a koronázásra, minden egyéb kiváltságát, tehát előnyös lett volna a felkelők közé állnia. A másik oldalról pedig gyilkosságban való részvételért nemcsak magas rangját, de életét is elvesztette volna.

Így latin nyelven megalkotta híressé vált kétértelmű válaszát.

Amikor beidézték a Gertrudisz elleni gyilkossági kísérletben való részvétel vádjával, ő az ellenző olvasatot hozta fel mentségéül, vagyis

A királynét megölni nem kell félnetek! Jó lesz; ha mindenki egyetért,  én nem ellenzem.

A királynét megölni nem kell – félnetek jó lesz; ha mindenki egyetért – én nem – ellenzem.

Ezt megerősítve, III. Ince pápa felmentette a gyilkosságban való részvétel vádja alól, és IV. Béla sem sújtotta büntetéssel.

Azt, hogy ezen összeesküvés kiváltó oka Bánk ismeretlen (a szépirodalomban Isadóra / Melinda) nevű feleségének meggyaláztatása lett volna, csak egy 1268 után írt osztrák krónika említi először. A bécsi képes krónika (1358) és ennek nyomán a legtöbb későbbi feljegyzés ezt a történetet már tényként adja elő, holott alkalmasint csak Záh Felicián tragédiáját kenték rá, hogy az Anjou-kori történetírók – burkolt formában – mégis elbeszélhessék az aktuális, véres merényletet.

Irodalmi emlékezete

A költők és írók kiszínezték az eseményt, és az utókor Bánkot éppúgy Katona József drámájából ismerte meg, mint Tell Vilmost a Schilleréből. Érdekesség, hogy Bánk a gyilkosság idején Pozsony vármegye főispánja és az ország nádora volt, ami magasabb tisztség, mint a báni, amelyről addigra már négy éve, hogy leváltották, az irodalomban mégis báni tisztségében maradt meg.

Katona József 1815-ben írta meg a Bánk bán című tragédiáját, az Erdélyi Múzeum megrendelésére /  pályázatára. A mű eleinte nem aratott sikereket. Arany János méltatta, Vörösmarty és Széchenyi elítélték Katona alkotását. Többek között ezek miatt a kritikák miatt is, írta át a szerző négy évvel később a művet. Majd a rákövetkezendő évben , 1920-ban megjelent.

A Bánk bán témáját Erkel Ferenc Vörösmarty Mihály / Katona József drámájából merítette. Tudni kell, hogy egy opera úgy készül, hogy egy dráma szövegét egy költő átalakítja operaszövegkönyvvé, azaz librettót ír, s ahhoz komponálja a zenét a zeneszerző. A Bátori Mária, a Hunyadi László és a Bánk bán szövegkönyvét egyaránt Erkel jó barátja, Egressy Béni írta, aki nemcsak költő, hanem zeneszerző is volt. Ő zenésítette meg többek közt a mindannyiunk által jól ismert HIMNUSZT / Szózatot is („Hazádnak rendületlenül légy híve, ó, magyar!…”).

Katona ötfelvonásos drámájából Egressy és Erkel két / háromfelvonásos operát ír.

I. felvonás

A sümegi / visegrádi várban önfeledten tivornyázik udvartartásával a meráni származású Gertrúd királyné, miközben férje, II. Endre magyar király idegenben harcol, a magyar parasztság pedig mérhetetlen nyomorban éli mindennapjait. Ezt az igazságtalan állapotot nem tűrheti tovább a magyar nemesség sem, amely úgyszint vesztese Gertrúd merániakat pártoló és azokat a magyarok rovására előnyökhöz juttató politikájának. Ezért Petúr bán vezetésével elhatározzák, hogy összeesküvést szőnek a királyné ellen, ám hogy a mulatozó merániak gyanúját eltereljék, gyújtó hatású bordalt énekelnek. Erkel ezt a bordalt nem Egressy Béni, hanem Petőfi Sándor / Vörösmarty Mihály „Keserű pohár” című versére komponálta.

1848. március 15-nek estéjére az Operában / Nemzeti Színházban a Két anya gyermeke című színmű előadása volt kitűzve, amiben a Nemzeti prózai társulatának szinte minden nagy művésze játszott: Szentpétery Zsigmond, Egressy Gábor, Lendvay Márton, Laborfalvi Róza. A szereplők között volt Egressy Béni is, aki afféle színházi mindenesként zeneszerző, betanító, színész, operaénekes, rendező is volt egyben.

A falragasz e példányából aztán történelmi dokumentum lett, hiszen rávezették a tervezett műsorváltozást. Március 15-én a déli órákra nyilvánvalóvá vált, hogy a nap történései nem egy korabeli bulvárdarabot igényelnek esti műsorként. Így az igazgatóság, azaz személyesen Bajza József, a Nemzeti prózai részlegének igazgatója elrendelte, hogy Katona József Bánk bán-ját kell játszani (Erkel Bánk bán-ja akkor még éppen csak formát ölteni próbálkozó terv volt, bár Egressy Béni talán már megírta a librettót).

… Az előadás ugyan elkezdődött, viszont, amikor megérkezett a színházba a Táncsics Mihályt kiszabadító tömeg, még a Bánk bánt is félbe kellett hagyni.

A Pesti Hírlap egy későbbi lapszámából még kiderül egy zenei adalék: a tömeg kikövetelte Liszt Ferenctől / Erkeltől, hogy a zenekar játssza el Hunyadi hattyúdalát. Ez egy lassú verbunkosra épülő tragikus közzene, amely az operában Hunyadi László elfogása után hangzik fel.

Történt még más is azon az estén a Nemzeti Színház színpadán: ekkor, gyakorlatilag a közönség színe előtt szeretett egymásba a Táncsics kiszabadításából és hazakíséréséből csapzottan, sáros csizmában odaérkezett Kossuth Lajos / Jókai Mór és a Bánk-beli Gertrud királyné jelmezét viselő Laborfalvi Róza...

136. fogás Értékfolytonosság Bűnös-e Bánk bán?

Értékfolytonosság    Bűnös-e Bánk bán?

Értékfolytonosság – arra bátorítja az embereket, hogy teljes érzelmi biztonságban fejezzék ki véleményüket.  Arra szólítja fel a diákokat, hogy sokféle véleményt végiggondoljanak, és kitűnő előkészület a vita művészetére.

Vezessük be a szóban forgó témát és körvonalazzuk a szemben álló nézeteket.  (Figyeljünk arra, hogy a két álláspont szélsőséges és kiegyenlített legyen – és egyiknek sem legyen egyértelműen igaza.

Fejtsük ki, hogy mindenki véleménye elhelyezhető valahol a véleményvonal két vége között.

Lehet akár egy „bírósági tárgyalás”, akár csupán a szereplők és Bánk bán történetének megismerése, tárgyalása után „eljátszani”.

Hajlított véleményvonal más néven : ÉRTÉKFOLYTONOSSÁG

   - állásfoglalás amellett, hogy Bánk bűnös vagy sem?

(- mennyire jelentős mű a Bánk bán a magyar irodalomban?)

Szólítsuk fel az "esküdteket", hogy képzeljenek el egy vonalat (félkört) a földön, s jelöljük ki a két végét egy - egy székkel- ezek jelképezik Bánkról alkotott két szemben álló nézetet. 

Az esküdtek álljanak a vonalra. Mindenkinek, aki a vonalra rááll, figyelembe vesszük a véleményét, semmiféle helyeslésnek vagy rosszallásnak helye nincs!

Bűnös-e Bánk bán?

Mennyire van joga Bánknak élet és halál fölött ítélkezni? Valóban vétkes-e a királyné Melinda megrontásában, amikor őt magát is elborzasztja öccse, Ottó működése? Mennyire közéleti és mennyire magánéleti indíttatású a gyilkosság?

"... Bánk alakja nagyon összetett. Indulatos, szenvedélyes ember, Melinda érveit nem veszi figyelembe, durván elutasítja, megalázza feleségét (második felvonás). Gyanakvó, bizalmatlan: nemcsak Melindával, de a főurakkal szemben is. (Inkább vígjátékok jellemző szituációja, amikor kihallgatja és félreérti Ottó és Melinda, illetve Ottó és Gertrudis párbeszédét.) Könnyű feldühíteni, először elzavarja Tiborcot (első szakasz), Bíberachot életveszélyesen megfenyegeti (második szakasz), s a királyné meggyilkolásában is nagy szerepe van hirtelen haragjának. Szenvedő típus, bizonytalanságai önemésztő, moralizáló hajlamaiból is fakadnak. Mindenképpen a jogszerűség fenntartására törekszik, a nyílt lázadást el akarja kerülni. Gertrudissal való összeütközése sajátos hatalmi konfliktus is. Bánk a korabeli magyar törvények értelmében valóban a király helyettese, a királyné e tekintetben alattvalója. Fellépése jogos, tragédiája mégis inkább az ember, mint az államférfi tragédiája.2
Barta János: Bánk és Melinda tragédiája, 1976 (In: Klasszikusok nyomában) 

135. fogás Ki vagyok én? - Bánk bán szereplői

Találd ki!   Ki vagyok én?

Még a legegyszerűbb detektívmunka is kérdezési készséget, oldalirányú gondolkodást, éles elmét, kitartást igényel. Nem csoda, ha ez az egyszerű stratégia mindenki számára vonzó!

Gyakoroltatja a csoportmunkát, az odafigyelést. A diákok emlékezni fognak a válaszokra – mert ők jöttek rá maguk.

Az osztály egyik része a Halk mondatokkal összerakja a képeket, elolvassák a jellemzéseket; majd eljátsszák a Találd ki - ki vagyok én? játékot – így rögzítik a jellemvonásokat.

Az osztály elé kiállva ismertetik később, amit megtudtak a szereplőkről.

Az osztályból ennek a csoportnak a tagjai a hátukra /homlokukra „ragasztják” az egyik szereplő nevét, de ők nem tudják, kinek a nevét viselik! Mindenki körbe jár és kérdéseket tesznek föl egymásnak, hogy megtudják, kinek a nevét viselik a kitűzőjükön. 

Bánk bán; Gertrudis; Melinda; Tiborc;

II. Endre; Petúr bán; Ottó; Biberach;

Soma;

Meráni udvarhölgy meráni udvarnok; 

Magyar udvarhölgy; magyar udvarnok, békétlen

Mindenkinek csak egy kérdés tehető fel; a válasz „igen”, „nem” vagy „nem tudom” leehet.

A cél az, hogy kitalálják a feliratot. Aki kitalálta, játékban marad továbbra is, hogy tudjon válaszolni a többiek kérdéseire.

A " Halk mondatok" – a szereplők képének összerakása  -  után a képek hátulján olvasható  a szereplők jellemzése. Ezt ismertetni kell - ha az egész osztály játszik tovább - a többi diákkal.

MERÁNIAK	MAGYAROK
Gertrúd magyar királyné (mezzoszoprán) Ottó, Gertrúd öccse (tenor) Biberach kóbor lovag (basszus) Meráni udvarhölgyek és udvarnokok (énekkar)	II. Endre, Magyarország királya (bariton) Bánk bán, Magyarország nagyura (tenor) Melinda*, Bánk bán felesége (szoprán) Tiborc, paraszt (bariton) Petúr bán, az összeesküvők vezére (bariton) Magyar udvarhölgyek, udvarnokok, békétlenek (énekkar)