136. fogás Értékfolytonosság Bűnös-e Bánk bán?

Értékfolytonosság    Bűnös-e Bánk bán?

Értékfolytonosság – arra bátorítja az embereket, hogy teljes érzelmi biztonságban fejezzék ki véleményüket.  Arra szólítja fel a diákokat, hogy sokféle véleményt végiggondoljanak, és kitűnő előkészület a vita művészetére.

Vezessük be a szóban forgó témát és körvonalazzuk a szemben álló nézeteket.  (Figyeljünk arra, hogy a két álláspont szélsőséges és kiegyenlített legyen – és egyiknek sem legyen egyértelműen igaza.

Fejtsük ki, hogy mindenki véleménye elhelyezhető valahol a véleményvonal két vége között.

Lehet akár egy „bírósági tárgyalás”, akár csupán a szereplők és Bánk bán történetének megismerése, tárgyalása után „eljátszani”.

Hajlított véleményvonal más néven : ÉRTÉKFOLYTONOSSÁG

   - állásfoglalás amellett, hogy Bánk bűnös vagy sem?

(- mennyire jelentős mű a Bánk bán a magyar irodalomban?)

Szólítsuk fel az "esküdteket", hogy képzeljenek el egy vonalat (félkört) a földön, s jelöljük ki a két végét egy - egy székkel- ezek jelképezik Bánkról alkotott két szemben álló nézetet. 

Az esküdtek álljanak a vonalra. Mindenkinek, aki a vonalra rááll, figyelembe vesszük a véleményét, semmiféle helyeslésnek vagy rosszallásnak helye nincs!

Bűnös-e Bánk bán?

Mennyire van joga Bánknak élet és halál fölött ítélkezni? Valóban vétkes-e a királyné Melinda megrontásában, amikor őt magát is elborzasztja öccse, Ottó működése? Mennyire közéleti és mennyire magánéleti indíttatású a gyilkosság?

"... Bánk alakja nagyon összetett. Indulatos, szenvedélyes ember, Melinda érveit nem veszi figyelembe, durván elutasítja, megalázza feleségét (második felvonás). Gyanakvó, bizalmatlan: nemcsak Melindával, de a főurakkal szemben is. (Inkább vígjátékok jellemző szituációja, amikor kihallgatja és félreérti Ottó és Melinda, illetve Ottó és Gertrudis párbeszédét.) Könnyű feldühíteni, először elzavarja Tiborcot (első szakasz), Bíberachot életveszélyesen megfenyegeti (második szakasz), s a királyné meggyilkolásában is nagy szerepe van hirtelen haragjának. Szenvedő típus, bizonytalanságai önemésztő, moralizáló hajlamaiból is fakadnak. Mindenképpen a jogszerűség fenntartására törekszik, a nyílt lázadást el akarja kerülni. Gertrudissal való összeütközése sajátos hatalmi konfliktus is. Bánk a korabeli magyar törvények értelmében valóban a király helyettese, a királyné e tekintetben alattvalója. Fellépése jogos, tragédiája mégis inkább az ember, mint az államférfi tragédiája.2
Barta János: Bánk és Melinda tragédiája, 1976 (In: Klasszikusok nyomában) 

135. fogás Ki vagyok én? - Bánk bán szereplői

Találd ki!   Ki vagyok én?

Még a legegyszerűbb detektívmunka is kérdezési készséget, oldalirányú gondolkodást, éles elmét, kitartást igényel. Nem csoda, ha ez az egyszerű stratégia mindenki számára vonzó!

Gyakoroltatja a csoportmunkát, az odafigyelést. A diákok emlékezni fognak a válaszokra – mert ők jöttek rá maguk.

Az osztály egyik része a Halk mondatokkal összerakja a képeket, elolvassák a jellemzéseket; majd eljátsszák a Találd ki - ki vagyok én? játékot – így rögzítik a jellemvonásokat.

Az osztály elé kiállva ismertetik később, amit megtudtak a szereplőkről.

Az osztályból ennek a csoportnak a tagjai a hátukra /homlokukra „ragasztják” az egyik szereplő nevét, de ők nem tudják, kinek a nevét viselik! Mindenki körbe jár és kérdéseket tesznek föl egymásnak, hogy megtudják, kinek a nevét viselik a kitűzőjükön. 

Bánk bán; Gertrudis; Melinda; Tiborc;

II. Endre; Petúr bán; Ottó; Biberach;

Soma;

Meráni udvarhölgy meráni udvarnok; 

Magyar udvarhölgy; magyar udvarnok, békétlen

Mindenkinek csak egy kérdés tehető fel; a válasz „igen”, „nem” vagy „nem tudom” leehet.

A cél az, hogy kitalálják a feliratot. Aki kitalálta, játékban marad továbbra is, hogy tudjon válaszolni a többiek kérdéseire.

A " Halk mondatok" – a szereplők képének összerakása  -  után a képek hátulján olvasható  a szereplők jellemzése. Ezt ismertetni kell - ha az egész osztály játszik tovább - a többi diákkal.

MERÁNIAK	MAGYAROK
Gertrúd magyar királyné (mezzoszoprán) Ottó, Gertrúd öccse (tenor) Biberach kóbor lovag (basszus) Meráni udvarhölgyek és udvarnokok (énekkar)	II. Endre, Magyarország királya (bariton) Bánk bán, Magyarország nagyura (tenor) Melinda*, Bánk bán felesége (szoprán) Tiborc, paraszt (bariton) Petúr bán, az összeesküvők vezére (bariton) Magyar udvarhölgyek, udvarnokok, békétlenek (énekkar)

134. fogás Halk mondatok - Bánk bán szereplői

HALK MONDATOK   -  BÁNK BÁN  

SZEREPLŐK; HELYSZÍNEK,   KOTTÁK

Az osztálytermek általában zajos helyek. Ez a gyakorlat annak a lehetőségét teremti meg, hogy tanár és diák egyaránt némi szokatlan békéhez és nyugalomhoz jusson…

A beszéd kikapcsolásával a megfigyelés folyamatai magasabb szintre lépnek.

A diákok hat fős csoportokban dolgoznak.(Ha a létszám igényli, akkor lehet akár 3 fős csoport is, de ekkor másként kell elosztani a borítékba a kártyákat! )

Minden csoportnak van egy borítéksorozata, amelyből mindenkinek jut egy – egy boríték. A borítékok egy- egy szereplő jelmezes fotójának hatod részét tartalmazzák. Az egyes borítékokba kerülő képeket úgy válogassuk össze, hogy senki se tudjon egy teljes portrét / képet összerakni a sajátjából.

A feladat az, hogy megadott időre a csapattagok az összeilleszthető darabokból helyes képet alkossanak.

A következő szabályokat tartsuk be:

-          Teljes csend; senki sem szólalhat meg.

-          Mindenki a helyén marad.

-          A diákok kirakják maguk elé az asztalra a kártyáikat. Figyelik a többiekét, vajon kinek lehet szüksége egy kártyára; azt odahelyezik a társuk elé az asztalra. Ő a felajánlott kártyát megpróbálja a sajátjaihoz beilleszteni, ha nem passzol, ő is továbbadhatja.

-          Nem kell sorba menni, egyszerre többen is pakolhatják a kártyákat.

-          A játékosok csak adhatnak, maguktól el nem vehetnek, nem kérhetnek kártyát társaiktól.

A feladat akkor fejeződik be, amikor mindenki pontosan kirakott egy fotót.

Kemény lecke ez a valódi csoportmunkából, az együttműködésből és az önfegyelemből!

Értékeléskor egyrészt az anyag tartalmát (a szereplő jelmeze, tartása, kisugárzása…), másrészt a gyakorlat fegyelmét értékeljük!

A képek hátuljára a szereplő jellemzését is rányomtathatjuk, így az összerakás után ezt felolvasva a szereplőkkel ismerkedhetnek a tanulók képről és jellemzésből egyaránt.

 Bánk bán

"A tragédia címszereplője magányos hős, mint Antigoné vagy Hamlet. Tragikuma azonban némiképp összetettebb, mint elődeié. A békétlenek éppúgy elvárják tőle a cselekvést, mint Tiborc, s Melinda is inkább megbocsátást, segítséget vár tőle. A hangsúly az “elvárásokon” van, Bánk kényszerhelyzetbe kerül. Felelős politikus, s nem akar meggondolatlanul cselekedni. (Igaz, nem is egy szellem próbálja feladatának végrehajtására sarkallni.) Döntésképtelensége, zavarodottsága hiányos ismereteiből, tájékozatlanságából és az események szándékos (mások által előidézett) és véletlen összekuszálódásából fakad. Zavartságának egyik kulcsjelenete a harmadik szakaszban Bánk és Tiborc dialógusa. Bánk Melinda miatti gyötrelmei közepette szinte alig hallja és érti a jobbágy szavait. A végső tetthez, a királyné megöléséhez Tiborc, és a parasztság szenvedései adják meg a végső lökést, s Bánk bán a személyes jellem fölé kerekedik a Petúrok, és Tiborcok együttes panasza.

Bánk diadalmas nemzet mentő hős lehetne, de összeomlik, amikor meghallja Melinda halotti énekét. Nem erkölcsileg bukott el. Újra önkívületi állapotba esik, a legszörnyűbb csapás a halott Melinda látványa. Élete egyedüli, és legfőbb értéke veszett el, további élete értelmetlenné válik."