80. fogás
CirKusZiDŐ
10. osztály fizika - statika
A tanárok gyakran zsonglőrködnek elsődleges szempontokkal, gyakran kötélen táncolnak vagy karikákon ugrálnak át, úgyhogy egy osztálycirkusz levezénylése nem jelenthet problémát.
Az alapvető cél az, hogy a diákok megadott idő alatt tetszőleges sorrendben elvégezzék a megadott feladatsorozatokat (vagy abból meghatározott darabszámú feladatot.)
- Tervezzünk az aktuális témához kapcsolódó feladatokat. Lehetőleg ezek többféle tanulási stílusra terjedjenek ki.
Témák : Egyensúly. Kellékek : egyensúlyi játékok.
A lényeg, hogy elég állomás legyen, hogy egyik se legyen túlzsúfolt. ( Óra elején fel kell villantani pár szóval, mit találnak az egyes helyszíneken, aztán az osztályterembe szétküldeni az előre „bedobozolt” kellékeket, leírásokkal együtt. A játékok szabályát le kell egyszerűsíteni, mert ha az eredeti variációkat néznénk, akkor nem lehetne egy óra alatt ennyi mindenbe „belekóstolni”! Így marad elegendő idő a játékokra.)
A lényeg, hogy a diákok az egész cirkuszidő alatt képesek legyenek a célokra és a végpontra koncentrálni. ( Mi az, hogy egy test egyensúlyban van? Milyen fajta egyensúlyokat ismerünk? Hogyan billenhet ki egy test az egyensúlyi helyzetébŐl?)
A gyerekek egyenként kapnak egy nyilvántartási lapot, amelyre valamennyi játékot / helyszínt és feladatot feltüntettük. Ha kipróbáltak egy játékot, akkor írassák alá azzal a társukkal, akivel játszottak és próbáljanak válaszolni a hozzá tartozó / kapcsolódó kérdésre.
Ha egy tanulónak így kitöltésre kerül a nyilvántartási lapjának ( 6 ?; 9?; 18? ) sora, akkor beadhatja óra végén a lapját, s ha a tanár úgy látja, hogy jól is dolgozott, akkor órai munkára kaphat egy ötöst!
A bevezető kérdések kitöltése kötelező!
A Cirkuszidő módszere alkalmazható bármely olyan téma esetén, amely bizonyos számú önállóan elvégezhető feladat esetén megtanulható vagy megszilárdítható.
Ez a gyakorlat a rendszerezett önálló tanulás példája, fegyelemre szoktat, időbeosztásra, valamint különféle források kezelésére.
A diákoknak tetszik, mert ők szabják meg a tanulásuk ütemét, a feladatok sorrendjét.
Járjanak végig minél több helyszínt! Válaszoljanak a helyszínhez tartozó kérdésre!
EGYENSÚLY
Az Az egyensúlyban levő, alátámasztott vagy felfüggesztett testek súlyának hatásvonala is egybeesik a nehézségi erő és a tartóerő közös hatásvonalával. E három erő közös hatásvonalát ezért súlyvonalnak is szokás nevezni. A testek különböző helyzetéhez tartozó súlyvonalak közös metszéspontját – a tömegközéppontot – súlypontnak is mondják. A súlypont és a tömegközéppont tehát a testnek …………………a pontja.
–………………….egyensúlyi helyzetben a test súlypontja alacsonyabban van, mint bármely szomszédos helyzetben. Kimozdításkor a test súlypontját tehát emelni kell. Ez munkavégzéssel és a gravitációs mező energianövekedésével jár együtt.
–…………………egyensúlyi helyzetben a test súlypontja magasabban van, mint bármely szomszédos helyzetben. Így a kimozdításkor alacsonyabbra kerül.
–…………………egyensúlyi helyzetben a test kimozdítása közben a súlypont változatlan magasságban marad, így a gravitációs mező energiája sem változik.
JÁTÉKOK | Kikkel játszottad ezt? | KÉRDÉSEK | ||
1. Villa Paletti | Egészítsd ki a mondatot: Egy testnek ez az úgynevezett állásszilárdsága annál nagyobb, minél ………………van a test súlypontja és minél ………………….az alátámasztási felülete. | |||
2. Leonardo hídja | A boltív építésekor melyik elemet helyezték be legutoljára? | |||
3. Pisai ferdetorony | Mire kell ügyelni, mikor egymásra rakjuk a fadarabokat? Mennyire nyúlhat ki a legfelső elem? | |||
4. Egyensúlyozó félgömbön | Miért kel fel a Keljfeljancsi? | |||
5. Szögek egyensúlya | Mit jelent és miért fontos az autók kerekének centírozása? | |||
6. Voko Bere | Hogyan lehet amorf ( szabálytalan ) testek súlypontját meghatározni? (súlyvonalak !) | |||
7. Labirintus és golyós (helyre - pöckölős) játék | Hogyan készítenél házilag „TRICK – TRACK MARSKUKACOT”? | |||
8. Torony székekből – asztali játék | Miért könnyebb hátrafelé feldönteni a széket, mint előre? | |||
9. jenga | Megváltozik-e egy test tömegközéppontjának helye, ha a test egyik oldalára gyurmadarabot ragasztunk? Ha igen, merre tolódik el? És ha letörünk egy darabot a testből? | |||
10. partvis - Egy seprű / vagy akár egy kupakos töltőtoll/ súlypontját hogyan lehetne két ujjunk csúsztatásával meghatározni? | Van nyolc darab - ránézésre azonos - érme, de az egyik könnyebb a többinél. Rendelkezésünkre áll egy kétkarú mérleg, de csak kétszer szabad mérni! Hogyan lehet két mérésből megtalálni a könnyebb érmét? | |||
11. gyufaszálon lengő villák | Vékony lemezből készült négyzet egynegyede hiányzik ( a jobb felső sarkában) Hol van a lemez súlypontja? | |||
12. bortartó | Van-e forgató hatása a szabadon mozgó testet érő erőhatásnak, ha hatásvonala átmegy a test tömegközéppontján? | |||
13. lejtőn felfelé guruló test | Normális esetben merre és meddig gurul le egy labda a dombtetőről? | |||
14. kártyavár | Hány emeleteset tudsz építeni? Milyen tanácsokkal látnál el egy kezdő építőt? | |||
15. Egyensúlyozós színes | Lehet-e gyurmadarabokat úgy ragasztani egy testre, hogy a tömegközéppont helye ne változzon meg? Hogyan? | |||
16. Teherhordó csacsi | Miért mozog járás közben a karunk is? | |||
17. lepke | Egy négyzet alakú drótkeret mindkét átlóját beforrasztották. Az oldalak és az átlók is ugyanolyan huzalból vannak. Az átlók metszéspontjába kötött zsineggel felfüggesztették a keretet. Egyensúlyban van-e a keret, ha
| |||
18. párosító - kérdések és feleletek | Van nyolc darab - ránézésre azonos - érme, de az egyik könnyebb a többinél. Rendelkezésünkre áll egy kétkarú mérleg, de csak kétszer szabad mérni! Hogyan lehet két mérésből megtalálni a könnyebb érmét? (A kétkarú mérleg: egy kar két végén található egy-egy tálca, a kar a közepén van felfüggesztve. A mérleg azt tudja megállapítani, hogy melyik oldalra helyeztünk több (nehezebb) súlyt.) |
Ilyen leírások várták a gyerekeket a helyszíneken a kísérleti eszközök / játékok mellett:
Gyufaszálon lengő villák Gyufaszálon lengő villák  Két villa fogait toljuk egymásba úgy, hogy száraik kb. derékszöget zárjanak be egymással! A fogak feszülése rögzíti egymáshoz a két villát! Ezután a villák középső fogai közé - az evőeszközök homorú oldala felől, alulról - dugjunk be egy gyufaszálat annyira, hogy a gyufa vége a fogak között megfeszülhessen; majd helyezzük az egész együttest a gyufaszál feje felől az asztal sarkára! A villapáros stabilisan "alátámasztva" tartósan így marad, miközben jócskán "kilóg" az asztal széléről. Ha a kettősvilla-"rendszert" kissé kibillentjük egyensúlyi helyzetéből, néhány lengés után visszaáll eredeti állapotába (stabilis egyensúly).  A két evőeszközből álló rendszer súlypontja az alátámasztási pont (forgástengely) alatt helyezkedik el. (A részek súlypontjainak súlypontja a rendszer "eredő" súlypontja.Változat: |
Hogyan tudunk egy kanalat és egy villát egy darab gyufaszál segítségével az asztallap síkjának magasságában, de annak felületén kívül úgy egyensúlyban tartani, hogy azok ne essenek le. A kanál jóval az asztallap síkja alatt van és gyufa helyett fogpiszkálót használtam: |
…az asztallap sarkára helyezve több hely maradt az étkészletnek…. J |
Egyensúlyozó torony A kockával dobott szín határozza meg, hogy a melyik félgömbre kell egy újabb elemet felhelyezni. Így idővel három roskatag torony meredezik az égnek… Akinél ledől a torony, kiesik a játékból. , | |
??
Miért kel fel a Keljfeljancsi?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése