Hierarchiák - 11. osztály osztályfőnöki órára

123. fogás

Hierarchiák  - 11. osztály   osztályfőnöki órára   -  Advent idején

1.

Főcím  - központi téma ; összegzés   - a piramis csúcsába

Többé- kevésbé valamennyi nem irodalmi szöveg hierarchikusan épül föl. Keressük meg, használjuk a szinteket, így hamarosan feljutunk a csúcsra!

Ø  Minden diák rajzoljon egy lap nagyságú piramist!

Ø  Magyarázzuk el, hogy ha rájövünk a szövegben rejlő hierarchiára, akkor jó felépítésűek lesznek a jegyzeteink!

Ø  Mutassuk meg, hogy az újságok a címek, alcímek, dőlt betűvel szedett részek, apró betűk segítségével miként teremtik meg a hierarchiát!

Ø  Ám nem minden szöveg ilyen könnyen értelmezhető! A diákokon múlik, el tudják-e választani a lényegest a lényegtelentől.

Ø  Kérjük meg a diákokat, hogy a kapott szövegükben találják meg a központi téma összegzését: azaz a főcímet. Ezt írják be a piramis csúcsába!

Ø  A piramisban lefelé haladva írják be a diákok a következő szintekre a lényeges pontokat!

Ø  A részletek kerüljenek a piramis aljába!  ( Tehát általában van egy átfogó téma; 2-3 nagy témakör és sok apró részlet…)

Ø  Kérjük meg a diákokat, hogy szintenként próbálják emlékezetbe vésni azok tartalmát! Próbálják fölidézni a szintek tartalmát, majd ellenőrizzék le, jól emlékeztek-e?

Ø  A passzív olvasás – hatástalan! Az anyagot aktív, céltudatos hozzáállással kell elemezni, az ilyen gyakorlatok a megértést erősítik! A vizsga sikere a hatékony ismétlésen múlik. Ez pedig kevésbé csüggesztő, ha az anyagot eleve már kezelhető, ismétlésbarát formátumban jegyzeteljük ki.

Témák :  a gyerekek nem tudják a témák címét! Párosával kapnak egy-egy anyagrészt.

    - A karácsonyfa-állítás története

                - Rudolf Steiner szerint a karácsonyfa…

                - Vers 

                - Karácsonyi ajándék

                - A karácsonyi asztal

    - Karácsonyfadíszek

2. Beszélgetős körhinta

Téma: Advent és Karácsony a mi családunkban

-          a szemben ülő párok a témáról beszélgetnek (3 perc)

-          félidőben szólni, legyen ideje mind a két embernek ideje beszélni!

-          a külső kör odébb ül / megy egy hellyel jobbra /, így másik párja lesz mindenkinek. Mielőtt az új pár beszélgetni kezd, foglalják össze, mit mondott az előző partnerük.

-          ismételjük meg a cserét többször is!

Ø  Maximális részvételt teremt ez a módszer; az osztály fele mindig beszél…!

Ø  Minden gyereknek lehetővé teszi, hogy gyorsan tudomást szerezzen egy sor véleményről.

Ø  Gyakoroltatja az odafigyelési készséget!

Ø  Hozzászoktatja a diákokat ahhoz, hogy tetszőleges személlyel kell dolgozniuk.

Ø  Mindenféle beszélgetési stílusnál hasznos ez a módszer: lehet a téma akár egy emelt szintű érettségi elméleti kérdéssora, vagy egy téma összefoglalása, vagy a meglevő ismeretek összegzése egy új témakör előtt.

Részletesen az 1. témakörhöz kiadott anyagok:

1.a)

A negyedik században a szír Efrém egyházatya a január 6-i ünnep leírásában arról tudósít, hogy ezen a napon a házakat koszorúkkal díszítették. A következő időszakban, a középkorban a napforduló periódusa mint újévi és mikulási ünnep mindenféle ágak, virgácsok vagy akár fák "kitűzésével" ment végbe. Régi pogány szokások éltek tovább, de már Krisztus születése ünnepének szolgálatába állítva, akkor is, ha a nép tudatában ez a kapcsolat nem volt mindig világos és eleinte szinte zajos jókedvvel mentek végbe. Általában azonban úgy élték át ezt az időszakot, amelyben Krisztus e világba eljött, mint "szent időt". Régi legendák bizonyítják ezt, melyek közül egyet a tizedik századig tudunk visszavezetni. Eszerint abban a pillanatban kinyíltak a virágok, amikor Jézus megszületett. Ezzel függhet össze az a szokás, hogy karácsony előtt több héttel almafa és cseresznyefa ágakat tettek vízbe, hogy az ünnepre kiviruljanak. Használtak nyírfát és tölgyet, mégis leginkább kedvelték az örökzöld növényeket, bukszust és borókát, különösen a jegenyefenyőt, melynek állandó zöldje a halhatatlanságot jelképezi: miközben a természet normális körülmények közt csak tavasszal ébredezik, a fenyő él az év legsötétebb szakában is, "hideg télben", "nemcsak nyáron". Azt olvassuk egy 1521-es dokumentumban, hogy az erdészek számára 2 schillinget kellett azért kifizetni, hogy szent Tamás napján az erdőt őrizzék. S az 1556-os bejegyzésből is gyaníthatjuk, hogy szent Tamás napján az erdőt őrizzék…1561-ben meg­határozták, hogy minden polgárnak csak egy fa megszerzésére lehet joga, éspedig meghatáro­zott nagyságú fára. Ilyen korlátozások és tilalmak rövidesen sok más helységben - Elzászon kívül is - megjelennek. A karácsonyi termőág állítása általános szokás volt nálunk, de már a rómaiak is zöld ágakat ajándékoztak egymásnak. Falun a lányok férjhez menésüket is a Katalin-napkor vagy Borbálakor vízbe tett ág kizöldülésével, illetve ki nem rügyezésével jósolták, meg. A fenyőfa elődje tehát az élő faág, termőág volt. (Az angolok fagyöngycsokra mágikus erőt képvisel, mivel ez a növény magából a fából nő ki, föld és ég közt „lebeg".) Falun korábban nem állítottak fenyőfát; először fagyalágat, rozmaringágat, vadrózsát, borókát tettek vízbe, amely karácsonyra kizöldült. Egyes vidékeken bukszuság volt a termőág. A szúrós ág hitük szerint megvédett a gonosz erőktől is. (Rózsafa=édesanya, bimbaja a gyermek.) Miután ilyen érdeklődést keltett már a tizenhatodik században a karácsonyfa, bizonyára sok házban helye volt, éspedig először a műhelyben, majd a családi hajlékban. Balthasar Beck, egy krónika szerzője 1600-ban tudósít bennünket arról, hogy hogyan állítottak fel - ismét Schlettstadtban - Krisztus napján egy karácsonyfát a "férfiak szobájában" a "szoba-közösség" tagjai. Leírja azt is, hogy milyen volt: már megjelennek itt a ráaggatott almák és ostyák; ez azt mutatja, hogy akkor már megvolt a kapcsolat a paradicsomi fával. Mert az almák a megkísér­tés fájára mutatnak, az ostyák az élet fájára, az úrvacsorai élet-kenyerére. A mi karácsonyfánk eredetére döntően ez vezet el bennünket… A pásztor- és jászol játékok mellett - jászollal Assisi Ferencnél találkozunk - voltak paradicsomi játékok. December 24-én adták elő. A régi naptárak december 24-én a dátum mellett Ádám és Éva neve áll. Ilyen játékokat valószínűleg sok helyen előadtak, különösen bizonyítható ez a Rajna vidékén. A játékban színre lépett Ádám és Éva, az ördög, a kerúb, aki a paradicsomi utat elzárta, s mint díszlet ott volt a fa is, melynek gyümölcse alkalmat adott a vétekre. A Biblia nem nevezi meg a fa fajtáját, ezért mindenütt a vidék honos fájával azono­sították. Németországban ez volt az almafa, s az alma mint "tiltott gyümölcs" így ment a köz­tudatba. Mivel azonban december 24-én bajos lett volna virágzó almafát keresni, hát más fát találtak, így került természetesen előtérbe az örökzöld jegenyefenyő, melynek ágai már előző­leg karácsonyi díszként szolgáltak. A jegenyefenyőre függesztették az almát (vagy almákat).

Lepárlás - halmazállapotváltozások 10.osztályban - fizika

122. fogás

Lepárlás   - halmazállapot - változások  10.osztályban  - fizika

A diákok párokban egy szövegen dolgoznak. A csoportokban a párok ugyanazt a szöveget kapják, a tankönyv kijelölt részét.  Mivel nekem most csak kevés idő áll a rendelkezésemre, hogy az általános iskolába már amúgy tanult halmazállapot - változásokat átvegyem a tizedikes osztályommal, háromféle szöveget osztok ki a csoportoknak. Az egyes csoportoknak a "Lepárás " elnevezésű módszer változatait kell alkalmazniuk - "harmonizálva" a vizsgált halamazállapot-változáshoz!

 Ezek témái:

• -          párolgás, forrás, a forráspont nyomásfüggése;
• -          fagyás,kondenzáció, relegáció;
• -          olvadás, olvadáspont nyomásfüggése;

-          LEPÁRLÁS   -   (olvadás, olvadáspont nyomásfüggése )

Rajzoljunk a táblára egy nagy szűrőtölcsért és egy nagy főzőpoharat!  „Szűrési eljárás” segítségével pároljuk le a szöveg lényegi jelentését!

 

A gyerekeknek az lesz a feladatuk, hogy megtalálják az öt ( tíz) legfontosabb szót a kapott szövegükben.      ( Röviden meg kell velük beszélni, hogy mit is értünk a „legfontosabb szavak alatt”!)

Amikor valamelyik pár elkészül, egyikük a táblához megy és a nekik szánt tölcsérbe beleírja az általuk javasolt szavakat. Majd a többi pár következik és a válogatásukból csak azokat a szavakat írhatják föl, amelyek még nem szerepeltek a tölcsérben.

Amikor minden pár felírta már az általuk válogatott fontos szavakat, akkor vitassák meg az azonos szöveget feldolgozó párok, hogy melyik öt ( tíz) szót engedjük át a szűrőtölcséren a főzőpohárba – azaz melyek azok a szavak, amelyek az egész anyagrész lényegét kifejezik.

A „lepárlás” a jó jegyzetelés alapja. Megmutatja, hogy a kulcsszavak megkeresésbe fektetett idő megtérül, s segítséget nyújt az anyag bevésésében.

A módszer alkalmazható pl. vizsgák előtt a jegyzetmennyiség csökkentésére! 

Szabjuk meg cm-ben az aláhúzható szavak, kifejezések hosszát! 

-          ÜSTBŐL PÁROLGÁS   -   párolgás, forrás, a forráspont nyomásfüggése; a cseppfolyós nitrogénről…, szublimáció

Rajzoljunk egy üstöt, amelybe „beledobálunk” a témával kapcsolatba hozható sok-sok szót! Vitassuk meg, milyen fontosak! A vita hevében bizonyos szavak „elpárolognak”, a lényeges szavak pedig bent maradnak az üstben…

az üstbe szórt szavak:

forráshő; hőmennyiség; molekulák közti vonzás; párolgáshő; hőmérséklettől függ;  J/ kg; látens; lappangó; rejtve maradó; kevesebb szomszéd; felületről párolog;  Q = L_p *m; ΔT =0; a párolgás sebessége; T; a felület nagysága; gőz telítettsége;  helyi érzéstelenítés; „jegelés”; fájdalomérzet; teregetés tudománya; relatív páratartalom; a folyadék gőze; a buborékban telített gőz; a telített gőz nyomása = a külső légnyomás;  hegytetőn kávét főzni; légszivattyú; szárazjég; naftalin; „levegőbe emel”; -200° -os nitrogén;  rideg rózsa; Leidenforst – tünemény; saját gőzrétege; forráspontnál magasabb T-n;  fedő a fazékon;  gőzturbina; gázbuborék;

-         KIKRISTÁLYOSODÁS – FAGYÁS   -  fagyás; kondenzáció; regeláció;  

a megadott szöveg alapján csináljanak rendet ( mint amit a kristályok szerkezetében is felfedezhetünk) a felírt kifejezések között! Keressék meg az összetartozó szópárokat!

víz – só keverék     -      lappangó hőmennyiség;

fagyás  -  L_f  * m

energia  felszabadulással jár  -     biztonságos közlekedés  -15°C-ig

látens hő -   kondenzáiós mag

porszem  -   jégtömb ;

légi -    pont

Q    -   parádé

drót  - exo term

műhó  -  - olvadáspont lecsökken

porlasztott víz   hideg levegő   - nagy nyomás    

jégbor   -  alsó gömb folyékony nitrogénben

mesterséges hótakaró    -   kitágul

megfagy   -   növényvédelem

kriofor    -  húzós ár  

     

Memória-tábla Sík – és térgeometria rajzos ismétlése

121. fogás 

Memória-tábla

Téma: Sík – és térgeometria  rajzos ismétlés    - 12. osztály

·         Gyors és egyszerű játék. A feladat az elme tevékeny részvételét igényli! Két úton is tanítja az emlékezetbe vésést: a formátumból ( műszó, fogalom) kikényszeríti a megértést.

·         Írjunk fel a táblára a síkidomok és testek ismétlésével kapcsolatos fogalmakat.  Rajzoljunk fel ezeket a fogalmakat jól szemléltető ábrákat! Beszélgessünk a fogalmakról, rajzokról.

·         Oldjunk meg egy –egy feladatot az adott fogalommal kapcsolatosan ( egy feladaton belül több fogalom is szerepelhet természetesen.)

·         Ezután töröljük le úgy a táblát, hogy csak a fogalmak maradjanak fent!

·         Adjunk a diákoknak egy percet, hogy megjegyezhessék a listát, aztán töröljük le a táblát az idő lejártával!

·          A diákoknak nem a látott fogalmakat, kifejezéseket kell leírniuk, hanem a felírt fogalmakhoz tartozó ábrákat kell lerajzolniuk megadott idő alatt, amennyit tudnak.

·         Utána ellenőrizzük, ki tudta a legtöbb helyes ábrát elkészíteni?

A fogalmak: 

középponti szög; körgyűrű –cikk; szabályos négyoldalú gúla; kúp palástja; alkotó; félnyílásszög; főkör; gömbsüveg; csonkakúp; tetraéder felszínének képlete; gúla magassága; téglatest testhálója; henger alaplapja.

Vagy : a feladatokból a képletek maradjanak fent a táblán, s ezekhez kell ( a letörlés után ) emlékezetből a megfelelő rajzot elkészíteni – minél többet…!

t = (R² – r² ) π