26. fogás
Névjegykártyák
Ez az egyszerű ötlet lehetővé teszi a tanulóknak, hogy egy kártya felmutatásával vagy a padra való kihelyezésével jelezzék válaszukat.
Minden diák kapjon egy piros, egy sárga és egy zöld A/6 –os méretű kártyát.
Témák: b) és a c) lehetőségek alkalmazása nehezebb, hosszabb matematikai bizonyítások, levezetések bemutatásánál:
pl. amikor azt bizonyítjuk, hogy a prímek száma végtelen;
pl. a mikor azt bizonyítjuk, hogy a √2 irracionális szám;
szöveges egyenletek megoldásánál;
vagy egy összetettebb koordináta -geometriai feladat megoldásánál.
A kártyákat használhatjuk:
- a) kérdésre adott válaszok jelzésére: „Tudom, hogy ismerem a választ” – zöld kártya, rajta egy pipa. „ Tudom, hogy nem ismerem a választ!” - piros kártya, rajta egy X. „Nem vagyok benne biztos, hogy tudom, vagy nem tudom „sárga kártya, rajta egy kérdőjel.
Mivel mindenkinek fel kell mutatni egy kártyát, a módszer fokozottabb részvételre ösztönöz, mint a kézfeltétel.
- b) Felhasználható a zavarodottság jelzésére, (kiváló diagnosztikai eszköz) ha azt mondjuk: „Emeljétek fel a sárga kártyát, ha kezditek elveszíteni a fonalat!” vagy „Emeljétek fel a piros kártyát, ha teljesen elveszítettétek a fonalat!” .
- c) Azonnal ellenőrizhetjük a megértést, - a tanár bármikor megállhat és kérheti a kártyák felmutatását, hogy eddig mindent megértettek- e vagy csak félig értik, vagy fogalmuk sincs a dologról…
- d) Gyors döntéshozatal vagy gyors véleményfelmérés módszereként is alkalmazható akár munkahelyi értekezleteken is.
A kártyák arra utalnak, hogy nem az a lényeg, hogy gyorsan átessünk a tanulási műveleteken. A kártyák jelzik a gyerekek számára, hogy a tanulás – másoknak is – lelki megerőltetéssel, zavarodottsággal jár(hat).A kártyák gondolkodást követelnek a gyerekektől, odafigyelést, ellenőrzést. Megerősítik a személyes felelősség érzését. Fontos, hogy mindenkinek van kártyája ( a módszer demokratikus!), a kártyák segítségével mindenki aktív részese az eljárásnak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése