31. fogás
SZABOTÁZS
A rossz magaviselet zátonyra juttatja a tanulást. Íme, egy szellemes példa arra, hogyan szabotáljuk a szabotázst?
A diákok viselkedéséért viselt felelősséget azokra hárítja, akikre tartozik: a diákokra! Erősen kiemeli, hogy az élet választások és következmények sorozatából áll…
- Írjuk fel a táblára a szabotázs szót! Mit jelent? ( szótárt!!!, angol – magyar; értelmező…) / kifinomult zátonyra futtatás, tönkretevés, aláaknázás, szándékosan megakadályozzák a munkát… /
- Kérjük meg a diákokat, hogy párokban sorolják fel mindazokat a módszereket, amelyekkel az osztály tagjai szabotálják vagy szabotálhatják a tanulást. Név nélkül egy lapra sorolják fel a viselkedésmódokat!
- Ezután a diákok szedjék össze a papírokat, s a tanár felolvassa / felírja a táblára a táblára az ötleteket.
- Ezután mondja el a tanár őszintén, hogy mennyire nehéz mindezek kézben tartása, hiszen olykor nehezen köthetők ezek egy-egy személyhez; vagy a tanár háta mögött vagy éppen a tantermen kívül zajlanak. Ezért a diákokon múlik annak eldöntése, hogy továbbra is így viselkednek-e, elrontják-e mások és maguk tanulását vagy szakítanak ezzel a viselkedésformával?
A felelősség valóban az övék. Beszéljük meg döntésük következményeit!
Mondjuk el, hogy a mi azt akarjuk, hogy mindenki sikeres legyen, s mondjuk el, hogy mi azt gondoljuk, hogy titokban ők is ezt szeretnék.
- Kérdezzük meg, hogy az általuk felsorolt viselkedésmódok közül melyik a legkárosabb? Válasszuk ki az első hármat!
- Szólítsuk fel az osztályt, hogy először ezekkel birkózzanak meg! Először ezeket hagyják el!
- Ha sikerül a megegyezés, akkor írjuk fel az új „elvárásokat!”
- Ha nehezen jön létre a megegyezés, akkor javasoljuk, hogy próbaidőre hagyjon fel a társaság a megnevezett magatartásformákkal! Beszéljük meg, hogy mikor vizsgáljuk meg a kísérlet eredményét?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése