Információvadászat és bingó - Romkerti óra I.

36.  fogás

Információvadászat és bingó  - Romkerti óra

Egyszerű és kínos igazság az, hogy minél több dolgot fedezünk fel és találunk ki magunktól, annál több marad meg belőle. Az az információ, amelyet mi magunk vadászunk össze, sokkal emlékezetesebb, mint amit tálcán kínálnak föl.

Osztályom kilencedikes. A társaságnak kb. fele vidékről jár be a városi gimnáziumba. Fontosnak tartom, hogy megismerjék azt a helyet, ahol ezt a négy évüket töltik. Másrészt most tanulják történelemből a római kort, így adódik a feladat: Fedezzük fel a Romkertet! ( Persze nem az azonos nevű, éjjel is nyitva tartó vendéglátó ipari egységre gondoltam…)

Tehát ezt a foglalkozást nem az iskola falain belülre tervezem ( bár egy teremben is kivitelezhető kis átalakításokkal,pl. ha a valódi helyszíneket a fotóikkal helyettesítjük.)

A diákok( vagy esetleg ha fontos a kölcsönös függés- figyelem gyakorlása is, akkor párok)  a Romkertbe lépve kapnak két térképet; egy darabot egy szétvágott  képből ; egy gépelt anyagot egy – egy témából valamint egy kitöltendő tényfeltáró lapot- bingórácsot ( jelen esetben ez 3x3-as lesz).

Előzőleg be kellett osztanom 7- 8 csoportra az osztály tanulóit. (Erre a beosztásra később is szükség lesz, érdemes eltenni! Természetesen erről a beosztásról a diákok előre nem tudnak!)  Az így keletkezett csoportok diákjai ugyanazt a gépelt anyagot kapják kézbe az óra elején. Csoportonként egy ( max. 2 ) diák még azt az utasítást is kapja, hogy keresse meg a térképén bejelölt helyszínt és maradjon ott a foglakozás végéig. Ők az információikat az őket meglátogató, azaz az egyes helyszíneket felkereső diákoktól szerezhetik be. (Érdemes flegmatikus diákokat kijelölni, hiszen temperamentumukból eredően ők remek portások lehetnek…)

Az egyes képeket annyi részre kell szétvágni, ahányan lesznek az egyes csoportokban.  A darabot egymáshoz illesztése segít a csoporttagoknak egymásra találni.

A térképek közül az egyik Savaria térképe s ehhez tartozik Szombathely mai légi fotója. Feladat lesz ezek összevetése, összehasonlítása, az ókori épületek helyének megkeresése s az ókort bemutató mai helyszínek beazonosítása. A másik térkép a Romkert térképe, s ehhez is jár egy légi felvétel.

-          A diákokat megkérjük, hogy keressenek meg valamilyen információt az adott témakörrel kapcsolatban. Mindegyikük kap egy tényfeltáró lapot- bingórácsot. Ezt kell kitölteniük a foglalkozás alatt – egyéni feladat-.

-          Az információforrások a társak. Mindenkinek van egy bingórácsa, ahol a négyzetekben kérdések és utasítások találhatók, hogy pl. „Keress valakit, aki meg tudja mutatni..!” vagy „Találj valakit, aki ezt és ezt csinált…!” vagy „Találj valakit, aki ismeri…” „ Mit jelent az, hogy…” , "Lehetett- e a rómaiak idején...?"

-          A diákok beírják a rubrikába a kapott információt és a diák nevét, akitől az információt kapták.

-           

Ha kell az ösztönzés, bevethetjük, hogy pl. aki ki tud tölteni egy sort, oszlopot vagy átlósan elhelyezkedő 3 kérdésre választ tud adni (BINGÓ!), keresse fel a tanárát. Az első – mondjuk – 5  diák kap egy –egy csokit ( vagy valami kis jó római étel-receptet…) Másik jutalmazás: mindenki, aki 3 egymás mellett levő kérdésre jól válaszol, kap egy zsetont, amely feljogosítja bizonyos – a kertben elhelyezett - római játékok kipróbálására.  (A zseton egyik oldalán a kétarcú Janus rajza látható, a másikon pedig annak a játéknak a neve, amellyel való játékra ez a zseton feljogosít.)  Aki kitölti helyesen az egész lapot – bizonyos időkeret között-, az kap egy ötöst történelemből.

-          Az egyes helyszíneken minden csoport számára egy – a helyszínen maradó, így a csoport éppen arra járó tagja által – kitöltendő, végrehajtandó feladat lesz elhelyezve. Pl. minden csoport részére egy keresztrejtvény. – csoportnak szánt feladat-

-          Egy nagy vaktérképet is elhelyezünk a kertben, s mellé egy ragasztót, valamint fényképeket, amelyek a város római kori emlékeit ábrázolják. Aki rájön, hogy hol a helye a térképen, odaragaszthatja. Így lesz élővé a fekete- fehér vaktérkép. Aztán ez felkerülhet az osztályterem falára… - osztálymunka-

-          És  a mozaikos terem mellett egy adag ragasztó, papírdarabok, kinyomtatott minta s egy darab papír – arra vár, hogy az osztályból az éppen ráérők rakják- ragasszák a ( papír)mozaikot az eredeti minta segítségével.  - osztálymunka-

Témák és helyszínek:

-         Élet a városban, a város lakói, latin mondások- Fazekasműhelyek

-         Savaria városképe; utak, épületek – belső utca

-         A Borostyánkőút, , volt- e földrengés Savariában?, a mérföldkövek - a Borostyánkőúton

-         kereskedelem  - vámház

-         fürdőkultúra, lakáskultúra, divat, konyha – a fürdő és a lakóházak romjainál

-         Vallás; Mercutius szentélye; az Iseumról… - Mercutius szentélye

-         római császárok Savariában, római számok – Savaria számokban, mozaik – Helytartói palota

-         a legio -„sportpálya”

helyszín,                 szöveg, téma         feladat                      játék

Fazekasműhelyek	Élet a városban, a város lakói,	latin mondások( fordítása, keresztrejtvény, barchoba)	SATOR-négyzet
belső utca	Savaria városképe; utak, épületek	makett; régi kép – romos és milyen lehetett; kronoszkóp	Forum, via Savaria
a Borostyánkőúton	A Borostyánkőút, volt- e földrengés Savariában?, a mérföldkövek	térkép, mai nyomvonal; régész-logika	felix sex; tali a fogadóban
vámház	kereskedelem	római császárok Savariában, római számok – Savaria számokban, mozaik ? téglafal „rakása” (jenga)
-         a fürdő és a lakóházak romjainál	fürdőkultúra, lakáskultúra, divat, konyha	római étel elkészítése	gyűrű
-         Mercutius-szentély	Vallás; Mercutius szentélye; az Iseumról	forgatható nap - tár
-         Helytartói palota	római császárok Savariában,  mozaik	mozaik-rakás	SAVARIA MOZAIK, TABULA SAVARIA
-„sportpálya”	Alegio	mi nem tartozik a legiósok felszerelésébe?	CHOchOrTSludusursus

térkép!!!!!!!!!!!!

Ø FAZEKASMűHELYEK   Élet a városban, a város lakói, latin mondások

A városfalon átlépve az utcai élettel találkozhatunk. Élénk életet kell elképzelni az utcán:

...utcai kereskedők, boltok kirakatai ( bár a szombathelyi ásatások során kimondottan bolttal nem találkoztak a régészek…);  tolóajtóval nyitható üzletek voltak az ókorban. Gyakran a család ott is lakott abban a házban, ahol az üzlet volt, s lehet, hogy éppen a pult mögött a háziasszony állt s szolgálta ki a vevőket.

A falakon falfirkák – reklámok, választási szövegek, falfirkák  ( pompei – i lelet); a falfirkák az ókor médiumai voltak.

A városok közrendjét a római állam garantálta.

Éjszaka ( Seneca leírásából tudjuk) a lakók nyugalmát

-          kocsik zörgése,

-          a kocsisok, hajtók kiabálása,

-          lakomák zaja,

-          spicces társaságok nevetgélése,

-          verekedők ordítozása

zavarta.

A város lakói

Magyarország legrégibb, városi joggal rendelkező települését, Savariát feltehetőleg Kr. u. 50-körül  alapította Claudius császár, (Claudius császár alapított várost. Az alapítással egyidőben a legmagasabb város rangot, a colonia címet adományozta a településnek. A város neve Colonia Claudia Savariensium lett.)
de római hadsereg már jóval korábban, Kr. u. 6-ban vonult át a területén. Valószínűleg az 1. század huszas éveitől állomásozott itt az Apollo isten nevét viselő XV legio (legio XV Apollinaris), melyet Kr. u. 50-ben Carnuntumba (ma: Petronell és BadDeutsch-Altenburg, Ausztria) helyeztek át. A legio azon katonái, akiknek ekkor járt le a szolgálati idejük, a császártól földet kaptak a felhagyott tábor helyén vagy annak közelében, így letelepítésükkel jött létre az ókori Savaria (colonia Claudia Savariensium). Ezen leszerelt legionariusokból kerültek ki az első városlakók, akik közül a feliratoknak köszönhetően hat "alapító polgárt" név szerint is ismerünk.

Valószínűleg az alapításkor állították fel a város határában a tartomány legrégebbi mérföldkövét.

Az ókeresztény közösség temetője a mai Szent Márton utcai temető helyén volt. Itt került felszínre a temetőőr két darabra tört és megégett sírtáblája. A felirat a következő: NammiusQuintus temetőőr, élt 86 évet és felesége, AureliaIrene, élt 60 évet.
Ugyanitt került elő a rózsaszínű, erezett márványból készült, két vándorfestő emlékére állított sírkő is. Felirata: A két vándorfestő emlékére, Launionusnak, aki élt 50 évet és 11 napot, és Secundinusnak, aki élt 25 évet és 7 napot, készítették collegai. A sírkő tetején középre Christogramot véstek a körbe. A felirat sorai között az interpunkciót bevésett kis borostyánlevelek jelzik. Betűit előre megvonalazott sorokban írták. A Kr. U. 4. században állították.

A talált sírkövek feliratai alapján lehet tudni tehát némelyekről, hogy városalapító („betelepített”) polgárok sírkövei…

 Nem tudjuk, pontosan mikor alapították, csak azt tudjuk, kik…

Találtak egy átok-táblát az iseumi ásatások nyomán, amelyen a szokásos bevezető formula után a MILITES és a MAGISTRATUS szavak olvashatók, vagyis a katonákra és a hivatalnokokra szórták az átkot. Hamarosan a városalapítás után szögezték  fel egy iseumi deszkára.

Mindezt lehet, hogy a város déli részén lakó nem római származású embertől származik, bizonyítván, hogy a város alapítása lehet, hogy nem volt zökkenőmentes, de az is lehet, hogy egy veterán katona írta, aki nem a kiszemelt földet kapta meg leszerelése után.

Találtak korábban a Keleti szentélyek utcájának másik oldalán egy 200 évvel későbbi átoktáblát is.

OTP – Fő tér – ásatás a 90-es években

Férfi : - Erre herdálják el az álam pénzét! Semmi haszna ezeknek az ásatásoknak!

S. Ottó : - Igen, igaza van, uram!

Férfi:  - ???????!!!!!!!

S. Ottó: - Van, aki keresztrejtvényt fejt, mi meg ezt csináljuk…Csak az a különbség, hogy ennek a megfejtését a jövő héten nem közli a Füles…

A falakkal körülkerített város még ellenállt a népvándorlás özönének. A várost csak Attila hun király tudta elfoglalni 441-445 között. A hunok pusztítását a 456-ban bekövetkezett földrengés tetőzhette be… A súlyos pusztítások ellenére a város folyamatosan lakott maradt, városfalait helyreállították, a római épületek helyére azok anyagának felhasználásával kevésbé pompázatos lakóépületek épültek. A falak védelmet nyújtottak a lakosság számára. A latin nyelvű lakosság ugyan nagyrészt Itáliába menekült,A legenda szerint ők alapították a lagúnák városát, Velencét….

Nagy Károly, amikor felkereste Savariát, a Szent Márton-templom helyén lévő temetőben ókeresztény emlékeket talált. A 8. századra azonban az avar hatalom meggyengült és 795-ben a frank sereg döntő vereséget mért rájuk. A hadjáratból hazafelétartóNagy Károly frank király elzarándokolt Szent Márton szülővárosába, Sabariába.805-ben Nagy Károly az avarok szállásterületéül a Duna és Sabaria közti területet jelölte ki. Arnulf frank király875-ben a várost a salzburgi érseknek adta. Valószínűleg ekkor épült meg az egykori római központi fürdőépületének felhasználásával a vár is, amely kezdetben egy erődített lakótorony lehetett. Átmeneti morva uralom után 900 körül a várost elfoglalták a magyarok.

FELADAT :Barchoba – igen- nem?

A  játék eredetét - amelyben csak igennel vagy nemmel (ill. könnyített szabályok szerint esetenként nem jellemzővel)szabad válaszolni a kérdésekre, s így kell megoldani a feladványt - a Kr. u. 132 és 135 közötti harmadik, Bar Kochbe-félemakkabeus-felkelés vezetőjéhez fűzik a legautentikusabb forrás: az idegen szavak értelmező és etimológiai szótára szerint /az előző válaszoktól ellentétesen/ így kell helyesen leírni: BARKOHPA
(Bar Kochbe egyik kémének az ellenség levágta a kézfejeit, kiszúrta a szemét és kivágta a nyelvét, majd elrettentésként, így megcsonkítva visszajuttatta a felkelő táborába. A vezér még is kikérdezte és az igent és nemet bólogató hírszerző adatait felhasználva, komoly csapást mért az elbizakodott ellenségre. Ez a kikérdezési forma élt aztán tovább és él a mai napig játékos formában.)

Ø  „SPORTPÁLYA” A legió

 A város neve Colonia Claudia Savariensium lett.)
de római hadsereg már jóval korábban, Kr. u. 6-ban vonult át a területén. Valószínűleg az 1. század huszas éveitől állomásozott itt az Apollo isten nevét viselő XV legio (legio XV Apollinaris), melyet Kr. u. 50-ben Carnuntumba (ma: Petronell és BadDeutsch-Altenburg, Ausztria) helyeztek át. A legio azon katonái, akiknek ekkor járt le a szolgálati idejük, a császártól földet kaptak a felhagyott tábor helyén vagy annak közelében, így letelepítésükkel jött létre az ókori Savaria (colonia Claudia Savariensium). Ezen leszerelt legionariusokból kerültek ki az első városlakók, akik közül a feliratoknak köszönhetően hat "alapító polgárt" név szerint is ismerünk.

A római veteránok nagyon vigyáztak a földjeikre, és a fegyelmező eszközeik meg is voltak, hiszen a fegyvereiket hazavihették. Olyan itáliai parasztkultúrát honosítottak meg, amely többlettermelésre volt képes. Eredetileg a veteránok egyforma méretű parcellákat kaptak.

A világ első hivatásos hadseregének az 1. század közepén használt katonai felszerelése a következőkből állt:legionarius támadó fegyverzete hajítógerelyből (pilum), kardból (gladius) és tőrből (pugio) állt, védőfegyverei pedig a pajzs (scutum), a lemezvért (loricasegmentata) és a sisak (cassis vagy galea) voltak. A római hadseregben az egységes felszerelés részét képezte a harcos ruházata - a tunica, a katonakabát (sagum), a szöges bakancs (caligae) és a katonai szolgálat szimbóluma, a veretekkel díszített katonaöv (cingulummilitare) -, a személyes csomag, a bőrtáska, mely tartalmazott kést, kanalat, mécsest, kalapácsot, vödröt, edényt és kulacsot, valamint a nehéz málha, azaz szerszámok, karók és kézimalom.

A város alapításán kívül későbbi történetében is szerepet játszott a római katonaság. A Kr. u. 4. század folyamán a császárok többször megfordultak Savariában, amely ekkoriban a polgári helytartó székhelye volt. A városban tartózkodó császárok védelmét szolgálta a "palotalegio" egyik elitalakulata, amelyet állomáshelyéről és fegyverzetéről savariai hajítólándzsásoknak, lanciarii Savarienses-nek neveztek. Az egységben szolgált katonai tribunusként városunk szülöttének, Szent Mártonnak apja.

Egy kis érdekesség: (az i.e. 1. században) Caesar idejében egy legionárius évi 225 dénárt keresett ami napjainkban kb.3,6 millió forintnak felelne meg.

I. AD. római nehézgyalogos ( LEGIOS ) felszerelése.
Védő fegyverek :
1. sisak (galea)
2. testpáncél ( Loricasegmentata)
3. pajzs ( Scutum )

Támadó fegyverzete:
1. Rövid hajító dárda ( Pillum )
2. Rövid kard ( Gladius )
3. Katona tőr (Puiego)

Ruházata jellegzetes, nyers, vagy természetes festékkel festett, világos barna, ritkán pirosas színű rövid tunika és a katona öv( cingulummilitata)a díszként funkcionáló elől lelógó ágyékvédővel (intimitate ),sisak (galea vagy cassis (casus)) valamint a szandál (caliga).

A fenti felszerelést a csatában illetve járőr szolgálatban alkalmazták a teljes felszerelés kiegészül még
2-3 db sánc cövek. 1 db keresztfa, 1 db katonazsák, 1 db kulacs, 1db bronz vagy ón főző edény, zsebkés, 1db kézi malom, ( a malmot a contubernium közösen használja, nem része a katona egyéni felszerelésének) 1 db csákányos fejsze ( dorabla ) vagy ásó, munkaruha, bőr oldal táska, 2 napi élelmiszer adag. Vonuláskor a katona teljes felszerelést, illetve a magán holmit, továbbá a tábor berendezéséből a rá eső részt cipelte. Teljes menet felszerelése 47 kg. ezzel a teherrel napi 20 illetve erőltetett menetbe 25-30 Km távolságot tudtak megtenni.

rövid kard                                          rövid hajító dárda                                         katona  tőr

szandál                      sisak                            testpáncél       pajzs és keresztfa

katonai öv ágyékvédővel

             

             G. Metz   -  Legion XXIV

Készíts papírból a szabásminta alapján egy legiós- szandált!

Nevezd meg latinul a legionarius felszerelésének darabjait!