133.fogás Törött darabok – Bánk bán

Törött darabok – Bánk bán

BÁNK BÁN CSELEKMÉNYE

Remek időtöltés! Az ember összetör valamit és másokkal együtt összerakja…!

A Bánk bán történetét színekre bontva felvonásonként nyomtassuk ki (felvonásonként eltérő színű papírra), majd vágjuk fel s osszuk ki 1-1 csoportnak.

Valamennyi diák megkapja tehát egy – egy színpadi jelenet leírását, így egy – egy csoportban levő diákoknál összekevert sorrendben meglesz az egyes felvonások képeinek rövid leírása.

·           Ha van rá mód, ültessük körbe a csoportok tagjait! Az első felvonást két csoportnak adjuk ki – 1- 7. képig illetve 8-13. képig.

·            A diákok 5- 6 fős csoportokban dolgozzanak.

Feladatuk: a megkapott részletet olvassák el és húzzák alá a lényeget. Pár mondatban mondják el – ülésrendük szerint sorban- a részletük tartalmát. Amikor mindannyian elmondták ezt, akkor próbálják meg sorba rakni a részleteket, mi mi után következik?

Amikor mindegyik csoport elkészült, álljanak ki az osztály elé, egy vonalban olyan sorba, ahogyan a részleteik követik egymást és pár mondattal mondják el az osztálynak, miről szól az a jelenet, amely az ő papírjukon van.

( Közben egy – egy csoport dolgozik a

BÁNK BÁN SZEREPLŐI  - képek

BÁNK BÁN HELYSZÍNEK  

BÁNK BÁN DALBETÉTJEI  -  KOTTÁK  - összerakásával a HALK MONDATOK módszerrel.)

Amikor kiállnak a Törött darabok – cselekmény összerakói, hogy elmeséljék a történetet, a szóban forgó szereplő képét illetve helyszín képét felmutatják az azt összerakók. – Megkapják a kirakás után egyben a képet!- Illetve meg lehet kerestetni egy előre elkészített ppt képeiből.-

A dalbetétek bejátszása lehet a tanár feladata.

 Az első felvonás - részletezve:

Első felvonás

Rövid tenor-bariton kettős: Ottó, a királyné öccse és Biberach lovag a visegrádi királyi palota dísztermében mulatságon vesznek részt. Ottó négyszemközt elmondja Biberachnak, hogy meg akarja szerezni Bánk bán feleségét, Melindát – ha csak egy mód van rá, még ma. Biberach szerint ez egyrészt Melinda miatt sem fog menni, másrészt Bánknak is lenne hozzá egy-két szava.

Kórusjelenet: Petur bán a békétlen nemesekkel nézi a vigadozást. A királyné rokonai, ismerősei szépen berendezkedtek, kifosztják a magyar nemeseket, a parasztokat pedig nyomorba döntik. Ma éjjel Petur házába várja az összeesküvőket, hogy megbeszéljék Gertrudis meggyilkolásának részleteit. Bánk bánt is visszahívatta országjáró útjáról. A többiek lelkesedése erre hirtelen eloszlik. Petur csalódottan kéri számon tőlük ezt, amazok pedig azt felelik, hogy a mindenütt leskelődő kémek miatt nem reagáltak csak. Inkább tereljenek is el magukról minden gyanút, tegyenek úgy, mintha mulatnának, s mindjárt jöjjön egy bordal is.

Bordal: Vörösmarty Mihály költeménye, a Keserű pohár első és utolsó versszaka. Szerelmi bánat ellen legjobb a bor, de a reménykedő ember sosincs elveszve.

Jelenet kórussal: az udvari nép a királynét élteti. Ottó megkörnyékezi Melindát, aki azt szeretné, ha férje megtorolná ezt a sértést. Gertrud szerint viszont megtiszteltetésnek kell vennie, hogy a királyné öccse teszi neki a szépet, és szórakozzon csak vele.

Tenor-bariton duett: megérkezik Bánk. Petur felvázolja neki, hogy azért hívatta, mert Gertrud és külföldi holdudvara tarthatatlan állapotokat idézett elő, melyen nem lehet másként változtatni, csak ha megölik. Bánk hallani sem akar erről, meg van győződve róla, hogy Gertrud egyszerűen nem is tudja, mi folyik az országban. Ezért be fog neki számolni a tapasztalatairól, s a királyné majd intézkedni fog a nép érdekében. Sikerül annyira összevitatkozniuk, hogy Bánk megfenyegeti Peturt: felségárulóként fogja felelősségre vonatni ha nem áll el a bosszúállástól, mely csak vérengzést szülne. De emberségük legyőzi a koncepcionális ellentétet, hisz barátok amúgy. Petur még egyszer elhívja Bánkot a házába éjjelre, s a jelszó: Melinda. Bánkot szíven üti a szó.

Hármas jelenet: Biberach jön közéjük, s információval szolgál: este, amikor Melinda a hálószobájába fog menni, Ottó fogja lesni, s becsületére tör. Bánk ezek után már biztos, hogy elmegy Peturhoz.

Rövid jelenet kórussal: Petur elmondja a békétleneknek, hogy Bánkra is számíthatnak. Ha más nem vállalkozik rá, hogy megölje a királynét, majd Petur elintézi. Közben a mulatság az utolsó tánchoz ér. Ez alatt a háttérben a merániak külső kara a királynét, mire a békétlenek a színpadon a magyar szabadságot éltetik.

Egy mulatságról nem hiányozhat a tánc. Éppen ezért Erkel csárdást komponál a visegrádi jelenethez.

                          

Táncjelenet

Négyes és jelenet kórussal: a mulatság vége felé Ottó odamegy Melindához, és nyíltan közli, hogy tűnjenek el a hálószobájában a kíváncsi szemek elől. Melinda kénytelen nem elragadtatni magát, s még szép szóval rendre utasítani Ottót. Gertrudis támogatja öccsét az akcióban, s bátorítja Melindát – ugyanakkor érzi, hogy gyűlölik sokan a körülállók közül. Petur és a békétlenek is hallják, milyen nézeteltérés folyik a királyné, Melinda és Ottó közt. A harag gyűlik Gertrudis ellen, mert nyilvánvaló, hogy még gyalázathoz is asszisztál öccse kedvéért. (Gyakorlatilag, a királyné rokonainak való kedvezése ebben a kerítési hadmozdulatban csúcsosodik ki, mikor is a király helyettesének feleségét akarja prédául hajtani öccse elé.)

Melinda: „Oh Bánk, miért hozál csendes fészkemből el! Hol oly szerény és boldog volt, oly ártatlan e kebel…”

Gertrudis: „A férfiún kifog egy gyönge nőkebel… Ez szégyenem, mert én az útját titkos módon készítettem el”

Ottó: „Oh látod, nem hajol hozzám ez érckebel”

Békétlenek: „Nem tűrjük el tovább a nemzet szégyenét… E bűnös asszony ellen gyűjt már fegyvert a nép!”

Szoprán-tenor kettős: Ottó a távozó Melinda után ered. Szerelmével üldözi, s menipulációként felidézi, hogy amikor viszontagságairól mesélt, Melinda megkönnyezte. Maximálisan visszaél vele, hogy a kiszolgáltatott nőnek nem áll módjában durván elutasítani, sem segítséget kérni. Csak Gertrudis védhetné meg, de az pont az ellenkezőjére készül. Melinda kioktatja a herceget, hogy milyen szánalmas, ha térdenállva ámítja. Biberach leskelődik utánuk, s megállapítja, hogy most kell szólni Bánknak. Ördögi kárörvendéssel élvezi, hogy emberek sorsát tartja kezében.

Tenor ária: Bánk látta amint Ottó kendőzetlenül ostromolta Melindát, aki egyre tehetetlenebbül próbálta hárítani a tettlegességbe hajló közeledést. Magát okolja egyrészt, hogy nem védte meg feleségét, akit jobb lett volna otthonhagyni amíg országot jár, s nem a királyi udvarba hozni. Elhatározza, hogy megöli Ottót, mert a becsületükön esett szégyenfoltot csak vérrel tudja lemosni.

Tenor-bariton kettős: Ottó panaszkodik Biberachnak, hogy nem sikerült Melindát elcsábítani – s ilyen még vele nem történt, hogy csúfot vallott volna egy nőnél. Biberach azt tanácsolja, Ottó keresse föl Melindát, s hazudja azt, hogy csak a magyar nők legendás hűségét akarta tesztelni, s kérjen ezért bocsánatot. Aztán hazudja azt is, hogy el fog utazni, s igyanak egy búcsúpoharat ez alkalomból. Itt van két fiola: az egyikben drog van, a másikban altató. Koccintáskor értelem szerűen az előbbit Melinda poharába, a másikat Gertrudéba csempéssze.

Jelenet: Gertrudis elbocsátja a vendégsereget, s látszólag öccsét is, aki Merániába távozik holnap. Isznak, s mindkét nő poharában benne van már a kétféle por. Melinda gúnyosan köszöni meg a mulatságot a királynénak: jó ötlet volt kitalálni, hogy az országjáró bán felesége ne maradjon egyedül otthon, és költözzön Visegrádra. A királyné pedig megszervezte Melinda szórakozását ennek megfelelően Ottóval.

Gertrudis sértésnek veszi az igazságot, megharagszik Melindára, legszívesebben elveszejtené. Ottó azt hiszi, nem fog összejönni a ma éjjelre tervezett dolog. Petur türelmetlenül várja Bánkot, akinek most közbe kéne lépnie és kimenekíteni feleségét.