136. fogás Értékfolytonosság Bűnös-e Bánk bán?

Értékfolytonosság    Bűnös-e Bánk bán?

Értékfolytonosság – arra bátorítja az embereket, hogy teljes érzelmi biztonságban fejezzék ki véleményüket.  Arra szólítja fel a diákokat, hogy sokféle véleményt végiggondoljanak, és kitűnő előkészület a vita művészetére.

Vezessük be a szóban forgó témát és körvonalazzuk a szemben álló nézeteket.  (Figyeljünk arra, hogy a két álláspont szélsőséges és kiegyenlített legyen – és egyiknek sem legyen egyértelműen igaza.

Fejtsük ki, hogy mindenki véleménye elhelyezhető valahol a véleményvonal két vége között.

Lehet akár egy „bírósági tárgyalás”, akár csupán a szereplők és Bánk bán történetének megismerése, tárgyalása után „eljátszani”.

Hajlított véleményvonal más néven : ÉRTÉKFOLYTONOSSÁG

   - állásfoglalás amellett, hogy Bánk bűnös vagy sem?

(- mennyire jelentős mű a Bánk bán a magyar irodalomban?)

Szólítsuk fel az "esküdteket", hogy képzeljenek el egy vonalat (félkört) a földön, s jelöljük ki a két végét egy - egy székkel- ezek jelképezik Bánkról alkotott két szemben álló nézetet. 

Az esküdtek álljanak a vonalra. Mindenkinek, aki a vonalra rááll, figyelembe vesszük a véleményét, semmiféle helyeslésnek vagy rosszallásnak helye nincs!

Bűnös-e Bánk bán?

Mennyire van joga Bánknak élet és halál fölött ítélkezni? Valóban vétkes-e a királyné Melinda megrontásában, amikor őt magát is elborzasztja öccse, Ottó működése? Mennyire közéleti és mennyire magánéleti indíttatású a gyilkosság?

"... Bánk alakja nagyon összetett. Indulatos, szenvedélyes ember, Melinda érveit nem veszi figyelembe, durván elutasítja, megalázza feleségét (második felvonás). Gyanakvó, bizalmatlan: nemcsak Melindával, de a főurakkal szemben is. (Inkább vígjátékok jellemző szituációja, amikor kihallgatja és félreérti Ottó és Melinda, illetve Ottó és Gertrudis párbeszédét.) Könnyű feldühíteni, először elzavarja Tiborcot (első szakasz), Bíberachot életveszélyesen megfenyegeti (második szakasz), s a királyné meggyilkolásában is nagy szerepe van hirtelen haragjának. Szenvedő típus, bizonytalanságai önemésztő, moralizáló hajlamaiból is fakadnak. Mindenképpen a jogszerűség fenntartására törekszik, a nyílt lázadást el akarja kerülni. Gertrudissal való összeütközése sajátos hatalmi konfliktus is. Bánk a korabeli magyar törvények értelmében valóban a király helyettese, a királyné e tekintetben alattvalója. Fellépése jogos, tragédiája mégis inkább az ember, mint az államférfi tragédiája.2
Barta János: Bánk és Melinda tragédiája, 1976 (In: Klasszikusok nyomában)