127. fogás FELE SEM IGAZ a laborban

FELE SEM IGAZ a laborban   Vágó István egykori televíziós vetélkedője nyomán

 

Van egy játékvezető, aki felteszi a kérdéseket, és van három segédje, a), b) és c),

akik a válaszokat olvassák fel. Szerencsés, ha erre a feladatra kollégákat kérünk fel,

akik nemcsak felolvassák a leírt választ, hanem ezt úgy adják elő, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne az, amit mondanak, vagyis: el tudják hitetni, hogy az ő válaszuk a helyes. Így lesz mókás a játék felnőttnek gyereknek egyaránt.

 A versenyzőkből két nagy csapatot kell alakítani, akik a kérdés elhangzása után felkérik az egyik tanárt a válaszadásra, majd eldöntik, hogy elfogadják-e, amit mondott. A játékvezető ezután azonnal pontoz a következőképpen:

Jó válasz elfogadása: 3 pont.

Jó válasz el nem fogadása: 0 pont.

Rossz válasz el nem fogadása: 2 pont.

Rossz válasz elfogadása: 0 pont.

Adott kérdésszám után (ez a résztvevők számától, a kérdések számától és a versenyre

szánt időtől is függ), (rész) győztest hirdetnek. A vesztes csapat kiesik, már csak nézheti a

játékot, a győztes csapat feleződik, és így megy ez addig, amíg végül párharccá alakul a

küzdelem.

Ennek végén eldől, ki lesz a nyertes, és következhet az eredményhirdetés.

Megjegyzés: a jó válasz minden kérdés esetén hangozzék el, még ha nem is választották éppen a gyerekek, kérjük meg a 3. válaszadót, olvassa fel az éppen nála levő jó választ,

hogy tanuljanak is valamit a diákok ebből az egészből.

1.Miért esik vissza a műlovarnő a ló hátára, ha függőlegesen felugrik lovaglás közben?

a)Tehetetlensége miatt, hiszen a lovasnak is van a ló sebességével megegyező haladási sebessége. b) Sok gyakorlással tudatosan a ló után “veti” magát ugrás közben, így nem megy ki alóla a ló. c) Mindig van egy segítő a porondon, aki az ugrások alatt rövid időre megállítja a lovat, így az nem szalad ki a felugró artista alól.

  

15.) Gyakran halljuk azt, hogy a viharos szél levitte a cserepeket a házról. A metró peronján folyamatosan figyelmezteti a hangosbemondó az utasokat, hogy ne álljanak a biztonsági sávra. Felemelő érzés a cirkuszi műsorokban látni, ahogyan lóháton lobogtatják a magyar trikolort. Vajon mi a közös ezekben a jelenségekben?

a)mind a három jelenség Bernoulli-törvényével magyarázható, amely így szól: ha az áramló folyadék vagy gáz sebessége nő, nyomása lecsökken. b)Mindhárom jelenség mögött egy látszólagos ellentmondás, az ún. hidrosztatikai paradoxon bújik meg c)Mindhárom jelenség magyarázatához egy – egy véletlen cirkuszi esemény vezette el a tudósokat. Pl. az első magyarázatára egy olyan hatalmas vihar után jött rá Euler, amikor a Kőnigsbergben felállított cirkuszi sátrat egyszerűen mindenestől felfordította a hirtelen jött tornádó.

11.  A halálgömb produkció önmagában is világszám. A nyáron Zamárdiban a mutatványt „megfűszerezték” egyik este. Mi volt a különleges produkció?

a)  A motorosok a megszokott sebességhez képest kétszer olyan nagy sebességgel száguldoztak a gömbben. Nem ismételték ezt meg több este, mert így természetesen a műsorszám lerövidült, a közönség így fele annyi ideig láthatta csak az attrakciót. a)      Egy fiatal lány állt be a gömbbe és mozdulatlanul kellett tűrnie, hogy három akrobata szédítő sebességgel, a fizikai korlátok határán egyensúlyozva körbemotorozza. b)      A Richter Flórán Cirkusz igazgatóságához panasz érkezett, túl rövidnek találta a közönség a halálgömbben bemutatott motoros számot. A motorosok így egyik este a megszokott sebességhez képest fele nagyságú sebességgel száguldoztak a gömbben. Bár így a műsorszám hosszabb lett, a közönség így kétszer annyi ideig láthatta  az attrakciót,  mivel a motorosoknak nem sikerült minden esetben a lassabb sebesség miatt a gömb felső pontjáig felmotorozniuk, nem ismételték ezt meg más estéken.

12.  A kötéltáncos, mint például a Magyar Nemzeti Cirkuszban vendégszereplő világhírű Gerling csoport tagjai, hogy elérjék az előadás alatti önfegyelmet, rengeteget dolgoztak, edzettek…, és eljutottak, oda, hogy eléggé megbízzanak magukban ahhoz, hogy nap mint nap bemutassák műsorukat. Nik Wallenda, egy híres kötéltáncos már kétévesen imádott a hintájának keresztrúdján tornászni. Négyévesen kezdte el a kötéltáncot gyakorolni egy 60 centi magasban kifeszített kötélen. Szülei különleges módszerrel szoktatták ahhoz, hogy zavaró körülmények között is tökéletesen tudjon koncentrálni. Mi volt ez a módszer?

a)      a szülei dobálták gyakorlás közben, hogy így szoktassák a zavaró körülményekhez. b)      kutyájuk folytonosan átugrálta a 60 cm magasan kifeszített kötelet a kis kötéltáncos előtt. c)      folyamatosan a híres kötéltáncos dédapa sikeres fellépéseiről meséltek a kis Niknek gyakorlás közben, neki pedig a kötélen sétálva el kellett ismételni a történeteket.

13.)Azt hiszem, nem árulunk el azzal titkot, ha azt mondjuk, hogy a tapsokat, az ovációt a művészek nagyon kedvelik. De mi is az ováció?

a)Mindenki ismeri a kifejezést: ab ovo – azaz eleve. Ez az alapja az ovációnak: a nagy művészek tojást kaptak Rómában a sikeres produkció után. De egyben vigyázva is arra, hogy el ne törjenek. Ennek ellentéteként jött később szokásba a ripacsokra zúdított tojászápor. Jó, hogy ezt ma már nemigen tudják azok, akik ovációban, azaz tojásolásban törnek ki. b)Rómában a kisebb jelentőségű csaták után a győztes a győztes a Capitoliumban egy bárányt, latinul „ovis”-t áldozott fel. A nagy hódítások után bikát áldoztak. Az előbbi volt az ováció. c)Latinul lelkendeztek így í polgárok: ová, ová!  Ez olyan, mint magyarul a hurrá! Ebből az ová – kiáltásból eredt az ováció főnév.

14.)Az ostorcsattogásnál hangrobbanás fültanúi lehetünk. Lehetséges, hogy fényrobbanás szemtanúi is lehetünk a cirkuszi sátorban?

a)      igen, pl. egy hármas szaltó végén, amikor nagy sebességgel leérkezik és  megcsillan a fény az artista ruhájára varrt strasszon. b)     nem, mert ez a fénysebesség átlépést jelentené. c)      igen, akkor, amikor egy függönyakrobatika számban a művésznő szinte szabadeséssel zuhan le a rivaldafényben.

7.      A fizika a cirkuszban című könyv egyik fejezetét az alábbi képekkel illusztráltuk. Ebben a  lovasbalett számban lélegzetelállító mutatványnak lehetünk szemtanúi: Merrylu Richter a partnere feje tetején állva egyensúlyoz a körbefutó ló hátán.  Miért tesz bőrsapkát ekkor a fejére a partner, ifj. Richter József?

a) azért, mert ezzel a bőrsapkával megnöveli a talp és az alátámasztási felület közötti súrlódást b) azért, mert így a fej formája jobban hasonlít egy gömbhöz. Ez azért fontos, mert ezt a számot a földön egy labdát állva lehet begyakorolni. c) azért kell a sapka, mert így kisebb nyomás éri a tartó artista fejét.

4.      Befolyásolja-e egy trapézszám előadását az, hogyha Budapesten gyakorolták be, de Norvégia egyik Sarkkörhöz közeli városában mutatják be?

a) igen, mert ott jelentősen kisebb a légnyomás és ez hatással van a lengésidőre b) igen, mert a nagy hideg miatt megrövidül a hinta (inga) hossza, így a lengésidő is változik, csökken c) nem, mert a gravitációs gyorsulás értéke csak két századdal tér el, s ez nem okoz jelentős különbséget a lengésidőben